Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Sztrokay... ----

Magyar Magyar Német Német
Sztrokay... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Sztrokay

Antal (nemescsói), jogtudós, iró, szül. Salfán (Vas) 1780 dec. 20., hol atyja közbirtokos volt, megh. Pesten 1850 jul. 9-én. Tanult a soproni evang. liceumban. 1803-ban Festetics György grófhoz, a Georgikon alapítójához jutott mint irnok, s ennek megbizásából Hochberg Georgikáit is fordította, s több magyar és latin alkalmi költeményt irt. Aztán a pesti egyetemre jött törvénytanulás végett, s itt Révay Miklós kedveltebb tanítványai közé tartozott. 1804. ügyvédi oklevelet nyert, s Kőszegen kezdte, 1807 óta pedig Baján folytatta ügyvédi pályáját, mint e nagy uradalom rendes ügyésze, végre 1810. Pestre tette át lakását, hol keresett táblai ügyvéd lett, s első rangu jogtudós és puritán becsületességü ember, hű és áldozatkész hazafi hirében állott s kiterjedt gyakorlattal birt. A magyar tudományos akadémia Zsidó jog címü munkája tekintetéből választotta 1832 márc. 9. törvénytudományi osztálya rendes tagjává s e helyen buzgón és lelkiismeretesen működött mindhaláláig. Ő végezte be a Perger J. által szerkeszteni kezdett Törvénytudományi műszótárt. Örököse Sz. Lujza, Molnár Jánosné, hátrahagyott vagyonából nevére s emlékének megörökítésére 1000 arany alapítványt tett a magyar tudományos akadémiánál jog- és államtudományi körben forgó pályamunkák jutalmazására, s az alapítvány, melynek jutalmából Zlinszky, Wlassics stb. részesültek, igen szép sikerekre vezetett. V. ö. Toldy, Irodalmi arcképek és beszédek (1856); Akadémiai Értesítő (1850, X.); Magyar Hirlap (1850).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is