Sztropkó

kisközség Zemplén vármegye Sz.-i j.-ban, (1891) 2118 tót és német lak., a járási szolgabirói hivatal széke, járásbirósággal, csendőrőrs- és pénzügyőri szakasszal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Hajdan mezőváros volt s hires váráról volt nevezetes. E vár már a XIV. sz.-ban fennállott és virágzott egészen 1675-ig. A vár hatalmas épületeiből ma már csupán a keleti oldalon van még egy épületmaradvány, mely most is kellő gondozásban részesül. A várban levő hajdani kisded kápolnából templomot építtettek, a vár őrtornyát pedig templomtoronnyá alakíttatták át. A vártemplomban több figyelemre méltó műkincs van. Igy p. régi (a XV. századból) vasgyertyatartók, misemondóruhák (XVI. sz.), ezek az ezredéves kiállítás történelmi főcsoportjában kiállítva és kiállítási nagy éremmel kitüntetve lettek. Ezeken kívűl még más műkincsek is vannak ott. A vár urai: a Keglevics-, Perényi-, Sztáray-, Vécsey-, utoljára pedig a Gersei Pethő-család voltak. 1760. Sz.-n keresztül kisérték ifju Lubomirski lengyel herceget a munkácsi várba. V. ö. Unghváry Ede, Adatok Sz. mezőváros és várának történetéhez (a Sátoralja-Újhelyben megjelenő Adalékok Zemplén vármegye történetéhez c. havi folyóirat 1897-iki 1-4. száma).

Forrás: Pallas Nagylexikon