KisszótárCímszavak véletlenül
|
Szükségességismereti módozat, mely akkor áll be, ha a gondolati vonatkozás minden más neme mint az adott, ellentmondónak mutatható fel. Vonatkozhatik ez gondolatokra és tárgyakra és igy megkülönböztetjük a gondolati Sz.-et a tárgyi Sz.-től. Megkülönböztetjük továbbá a feltételes Sz.-et, mely a tárgyi előzmények, v. az itéletben előtételek (praemissák) fennállásától függ, a feltétlentől, mely önmagában érvényes és melynek ellenkezője minden előfeltétel nélkül is ellentmondásként mutatható ki. Aristoteles a Sz.-et annak definiálja, ami máskép nem lehet; Kant pusztán szubjektiv ismeretformának tekinti, mely ilyformán mindig csak viszonylagos és feltételes, míg a feltétlen Sz. előtte puszta eszme. Hegelnél a feltétlen Sz. magával a feltétlennel esik össze mint annak tárgyilag érvényes dialektikai ősformájával. A Sz. mindezen nemei a logikai Sz. formái és a tárgy vagy gondolat közvetlenül adott voltára vonatkoznak, míg az erkölcsi sz. a szellem eszményi életvalósításának követelését fejezi ki, azt aminek kellene lenni, ha a szellemi öntudat eszményi életfeladatának él. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|