Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
szülés birth
szülés childbearin...
szülés childbirth
szülés confinement...
szülés deliverance...
szülés delivery
szülés labor
szülés labour
szülés előt... she is comi...
szülésben m... to die in c...
szülési sza... maternity l...
szülésnél s... to obstetri...
szülész obstetrist
szülészet maternity w...
szülészet midwifery
szülészet obstetrics
szülészet obstetricy
szülészeti obstetric
szülészeti obstetrical...
szülészeti ... obstetric f...

Magyar Magyar Német Német
szülés Niederkunft...
szülés & sz... Geburt (e)
szülési sza... Schwangersc...
szülési sza... Karenzurlau...
szülést lev... entbinden
szülésznő Geburtshelf...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szülés

általánosságban a. m. a termékenyített s fejlődésnek indult petének kiürítése az anyagméhből, tehát a terhességnek a befejezése bármely időpontban. Különösen azonban csak a kiviselt, érett magzatnak, burkaival s a lepénnyel együtt való kitolása a méhből, miglen a terhesség időelőtti végződése vetélésnek vagy korai Sz.-nek (l. Abortusz) neveztetik. Az időpont szerint tehát idétlen, korai, érett és túlviselt magzat születhetik, a Sz. maga pedig rendesen vagy hibásan folyhat le, s természetesen vagy mesterségesen érhet véget. Mindez attól függ, hogy a szülőerők és az útjokban álló akadályok közt meg van-e a helyes arány. A szülőerők (vajudás) kétféle erőből vannak összetéve: a méh összehúzódásaiból, amelyek fájások alakjában nyilvánulnak és a hasprésből, amelyet a vajudó bizonyos fokig tetszése szerint hozhat működésbe s nem más, mint az erőlködés a lélekzet fisszafojtása mellett. Az akadályok, amelyek a vajudás útjába esnek, először a lágy szülőutakban: a méhben, a hüvelyben, a gátban, majd a csontos medence szükületében, azután a magzat nagyságában, fekvésében, tartásában, végül a méhlepénynek a méhfallal való túlerős összenövésében (gyuladás) lelhetők fel. Növekedhetnek az akadályok, illetve aránytalanná lehet a viszony köztük és a szülőerők között még ikreknél és torzoknál, nemkülönben a fájások túlságos gyengeségénél vagy a vajudónak kimerülésénél más betegségek következtében.

A rendes Sz. három szakaszban történik. Az elsőben megnyilnak az utak: ez a tágulási időszak; a másodikban letolul és megszületik a magzat: ez a kitolási időszak; és a harmadikban leválik a méh faláról a lepény s magával húzva a burkokat, kinyomul az anya testéből: ez a lepényi időszak. A tágulati időszakban a vajudás kisebb-nagyobb időközökben fellépő fájásokból áll. Ezek a méh izomrostjainak összehúzódásai olyformán, hogy az izomszálak az összehúzódás folytán megrövidülnek s rövidebbek is maradnak (retrahálódnak). Ennek az a következménye, hogy a méh feneke mindinkább vastagabbá lesz, miglen a méh alsó polusa, a méhnyak csatornája és a méhszáj izomgyűrüi vékonyodni és megnyilni kénytelenek, reáhúzatván az elül fekvő magzatrészre, a fejre vagy a farra, amely azonban még a burokban vizzel van körülvéve. Ez a vizzel telt burok rendes körülmények között nagyon megkönnyíti a méhszáj tágulását, mert az maga is igen alkalmas és enyhe tágító. Ha a fájások oly erősek és oly sűrün jönnek, hogy a magzatvizzel telt burok alsó csücskét benyomják a méh szájába s a hólyag képződik, - amint a terminus mondja - akkor csakhamar puhulni s 3-4 ujjnyira tágulni kezd a méhszáj, amig tünőfélben nincs és a burok - ellentállást nem találva - meg nem reped, amire a magzatviz egy része is elfolyik. L. Magzatburok és Magzatviz.

A méhszáj eltünésével kezdődik a kitolási időszak. Az erősebb tolófájdalmak most már a magzat fejét a kis medencébe szorítják s bizonyos forgással keresik benne a legmegfelelőbb helyet, alkalmazkodva annak szerkezetéhez, ha ugyan valamely irányu szűkülés folytán nem túlságos az akadály, amely ellen a szülőerők - most már a hasprés is -küzdenek. Ha a fej szerencsésen lekerül a medence kimenetéig s domborítani kezdi a gátat, akkor közel van a Sz. befejezése. Csakhamar megnyitja a kinyomuló fej a szeméremrést és mutatkozni kezd, de a szünetben ismét eltünik. Hevesebb és hevesebb fájások a vajudót mind nagyobb izgalomba hozzák, megrázkódtatják, szinte magánkivüli állapotba hozzák néha, mignem teljesen kigördül a fej, amikor a gát könnyen beszakad, ha nem volt jól védhető és támasztható a vezető kezével. A fej megszületése után rövidke szünet következik; újabb fájás - vagy ennek késése vagy elégtelensége esetén az orvos vagy bába segítsége - megszületteti a vállakat, amire kicsúszik az egész gyerek s utána ömlik nagy sugárban a hátralevő magzatviz, keverve vérrel. Ha most néhány perc mulva két helyen elkötjük a köldökzsinórt s az elkötések között ollóval ketté vágjuk, akkor véget ért a Sz. második időszaka.

A lepényi időszak még 1/2-1 órát tart. Ezalatt újabb fájások megszakasztják azokat az összenövéseket, amelyek a lepény és a méhfal egy része között fennállottak - a vérkeringés és vérfelfrissítés kapcsolata az anya és magzatja között - és elzárván egyúttal a véredények tátongó szájadékait is, kinyomják a lepényt a hüvelybe s onnan súlyánál fogva szinte magától kiesik, magával hozva a burkokat is, amelyeknek lehámozását elősegíti az a vérömleny, amely a placenta mögött annak leválása közben felhalmozódik. Az ilyképen véget ért Sz. a legtöbb esetben koponyafekvésü Sz., mert a magzat feje, ileltve annak koponyarészlete az előre haladó pont. L. Magzatfekvések. A Sz. tartama igen különböző s nehezen határozható meg előre. Először szülő átlagosan 12-18 óra hosszat vajudik; másodszor vagy többször szülő alig 4-6 óráig. Mindez csak a rendes Sz.-re vonatkozik. A rendellenes Sz. oly sokféleképen módosulhat, hogy tárgyalása csak szakmunkába való.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is