Szulfoszénsav
H2CS3. A szénsavnak (H2CO3)
megfelelő szulfosav, amely a kálium- vagy a nátriumsónak sósavval való
elbontása útján állítható elő. A Sz. vöröses-barna, olajsűrü, átható szagu
folyadék; vizben nem oldódik és már gyenge melegítéskor kénhidrogénre (H2S)
és széndiszulfidra (CS2) bomlik szét. Sói az u. n. szulfokarbonátok,
amelyek hasonló módon képződnek, mint a karbonátok. A nátriumszulfokarbonát, Na2CS3,
vagy a káliumszulfokarbonát, K2CS3, képződik akkor, ha
széndiszulfid alkoholos oldatát nátrium-, illetve káliumszulfiddal összerázzuk.
Mind a kettő vizben könnyen oldható sűrü folyadék. A báriumszulfokarbonát (BaCS3)
mint sárga kristályos por válik ki a báriumszulfid (BaS) oldatnak
széndiszulfiddal való összerázásakor. A szulfokarbonátok széntén kevéssé
állandók; hevítéskor széndiszulfidra és az illető fmszulfidra bomlanak szét.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|