Szulióták
Szuli epiruszi hegyvidék görög-albán eredetü keresztény
lakói, kik a XVII. sz.-ban telepedtek le és választott főnökök alatt majdnem
függetlenül éltek. Eleinte csak négy helységük volt, u. mm. Kiafa, Avariko,
Szamoneva és Kako-Szuli és 1730. körülbelül csak 100 családot számítottak. A
XVIII. sz. közepe óta azonban a szomszédos mohammedán Margariti és Paramitia
területeket meghódították. A meghódított tartományok lakóit para- (mellék-)
Sz.-nak nevezték. II. Katalin felhasználta őket a törökök ellen. 1790-92.
szerencsésen harcoltak Ali pasa ellen, s jóllehet közöttük később áruló akadt
Botzarisz György személyében, Ali pasa 1800. csak közülzárhatta őket; 1803.
vereséget szenvedtek és országukból elűzték őket. Maradványaik Parga és a Jóni
szigetekre menekültek. Midőn Ali pasa a portával meghasonlott, visszahivta
őket. Ali pasa bukása az ő bukásukat is maga után vonta és bátor védelem után
kénytelenek voltak magukat megadni. Angol hajókon Kefalleniába szállították
őket. Kiváló módon vettek részt a görög szabadságharcban és sokan közülük
Görögországban tekintélyhez és álláshoz jutottak. V. ö. Lüdemann, Der
Suliotenkrieg (Lipcse 1825).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|