Szulyó
kisközség Trencsén vármegye vágbesztercei j.-ban, (1891) 415
tót lak. A Vág völgyére Predmérnél nyiló szulyói völgy hazánk felföldjének
egyik nevezetes természeti szépsége, melynek konglomerátképződményei a víz és a
levegő hatása alatt nyerték ama bizarr alakokat, melyek a völgy két oldalát
ezrével tarkítják. A Sz.-i völgy azon hegyláncba nyulik be, mely
Hricsó-Váraljától Sz.-n át Vrch-Tepla felé vonul; keskeny, meredek, sziklás
hegyhát, mely a hricsói várheggyel (567 m.) É-on meredeken kezdődik s
ÉÉK-DDNy-i irányban a Szagszova vrch nevü bizarr sziklás gerincbe (729 m.) megy
át; ehhez a Holi vrsch (660 m) csatlakozik, amely D-nek húzódván, óriási
sziklacsúcsoknak egymásra halmozódásával a Broda nevü csúcsba (809 m.) vezet
fel. A Broda K. felé is bocsát egy ágat, mely a 779 m. magas rohácsban irányt
változtatva, D. felé kanyarodik s a Zsibrit csúcsba (868 m.) megy át. Ezen
hegyágak egy 3 oldal felől teljesen körülhatárolt katlant zárnak be, melynek
legmélyebb pontján Sz. község fekszik. Magasan felette, egy 655 m. magas
sziklán, valóságos sasfészek gyanánt állott Sz. vára, melynek csekély
rommaradványai ma alig különböztethetők meg a szikláktól.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|