Szunn-kender
(növ., Crotalaria Tourn.), a vitorlás viráguaknak egy- vagy
többnyáréltü füve vagy cserjéje, 280 faja mind a két földségnek meleg vidékein
terem. Levele egyszerü, hármas v. ujjas, virága sárga, fürtös, hüvelye
felfuvódott, éréskor sok magva zörög benne. A C. juncea L. keletindiai
egynyáréltü fű, Ázsia déli részén, kivált Indiában, Jáván s Borneón termezstik.
Egész 2 m. magas, levele csaknem nyeletlen lándsás, kissé selymes szőrü. Virága
szép nagy. Szárának a rostját, valamint a C. Burhia Hamilt., C. retusa L., C.
tenuifolia Roxb. nevü keletindiai fajokét is megfonják (bengál kender, szunn,
szana szunjanapam vagy janupa) vagy kötéllé sodorják. Hársa azonban durva és
érdes, azért inkább zsákvásznat szőnek belőle (durva juta). A Sz. fajait
kertben is ápolják.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|