Szüret
a legfontosabb borkészítési művelet; ennek keresztülvitelétől
függ első sorban a bor minősége. A Sz. idejéül a természet azon időpontot
jelöli meg, midőn a szőllő fejlődése tetőpontján van s a tőke már nem képes
több cukrot készíteni. Ekkor kapjuk a legtöbb és aránylag a legjobb bort, ha
azonban ez időtájban derült, meleg napok járnak s a szőllő egészséges,
bevárhatjuk az utóérést, sőt esetleg a túlérést (nemes rothadást) is. Az
utóérés alatt a szőllőszemek vizveszteség folytán megráncosodnak s igy
viszonylagos cukortartalmuk gyarapszik; a túléréssel azonban a fej már
megbarnul s egy penész, a Botrytis cinerea mutatkozik rajta, mely már a cukrot
is pusztítja ugyan, de a cukor- és savtartalom közötti arányt mégis kedvezőbbé
alakítja. A Sz. idejét csak akkor lehet biztosan megállapítani, ha a különböző szőllőfajták
külön szakaszokban műveltetnek, mikor is a Sz. idejének megállapításánál a
fajta érettségi foka irányadó. A szüretelésnél előforduló munkák a leszemelés,
a zúzás, sajtolás, szellőztetés, lenyálkázás stb.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|