Szürkület
az a még vagy már derengő világosság, melyet Nap nyugta után
vagy Nap kelte előtt bizonyos ideig észlelhetünk és mely hajnalban (reggeli
Sz.) a folyton nagyobbodó világosságnak enged, este pedig (esti Sz.) a lassan
fokozódó sötétségbe megy át. A Sz. oka a Nap sugarainak a léegkörben való
törése és visszaverődése sé azért tartama a Napnak helyzetétől és az illető
földi helytől függ, lefolyása azonban első sorban a levegő állapota: hőfoka,
nedvessége, tisztasága, mozgékonysága stb. szerint módosul. Tiszta estén a Nap
lenyugvása után a keleti égen a Föld szürkés árnyéka jelenik meg ívalakulag
határolt térben, melyet Mairan ellen-Sz.-nek nevezett, és melyet az ég határos
részeitől rendesen fehéres sávoly választ el. Amint a Nap tovább megy a
látóhatár alá, a Föld árnyéka mindinkább emelkedik és amint a Nap körülbelül 6 1/2°-ra
szállt le, eléri a zenitet; ekkor a fényesebb csillagok már látszanak és
nagyjában gyertya nélkül már olvasni, dolgozni stb. nem lehet. Ezt a polgári
Sz. végének szokás mondani. Közben az esti pirosság mindinkább az ég nyugati
oldalán tömörül és fölötte ívszerüen határolt, fehér tér támad, az esti fény. A
pirosság mindinkább fogy, a sötétség növekszik, végre a pirosság is eltünik a
látóhatár alá, a sötétség teljessé lesz és a legkisebb csillagok is láthatókká
válnak: a csillagászati Sz.-nek is vége van. Ez nagyjában háromszorosa a
polgárinak és addig tart, míg a Nap 16-18°-nyira nem jut a látóhatár alá. Ebből
kiszáímthatjuk a levegő magasságának alsó határát az: [ÁBRA]
képlet szerint, hol h a keresett magasság, r a Föld sugara és x a
Sz.-i kör mélysége a látóhatár alatt; 16°-nál és r=6367,5 km.-nél: h=62 km.
vagyis körülbelül 9 mérföld. A Sz. tartama attól függvén, mikor éri el a Nap a
Sz.-i kört, természetes, hogy különböző; annál tovább fog tartani, minél
ferdébben metszi a Nap a látóhatárt. Az egyenlítő alatt ennélfogva általában
rövidebb a Sz. s a sarkok felé nő. Igy az egyenlítőn a Sz. 72-79 perc közt
ingadozik, 40° földrajzi szélességnél 95-125 percig tart. Még nagyobb földrajzi
szélesség alatt aztán a Nap legmagasabb állásakor nem is jő 16-18°-nyira, a
látóhatár alá, mikor aztán az esti Sz. a reggelibe megy át és az u. n. világos
éjjelek állanak be, mint p. már 50°-nál, hol ezek jun. 1-ével kezdődnek;
70°-nál már márc. 26. és a sark környékén az éjféli Nap eltüntével jan. 29. és
tartanak a szolszticium utáni megfelelő időpontig. Az 50°-on alul fekvő
helyekre nézve aztán bekövetkezik kétszer évenkint a legrövidebb Sz. ideje,
melynek megfejtésére régente egyik nehéz problema volt és csakis a gömbi
háromszögtan kifejlődésével vált egyszerüen megoldható példává. Ha t a legrövidebb Sz. tartama j földrajzi
szélességü helyen és x mint előbb a Nap depressziója, akkor [ÁBRA] adja a tartmot,
sind pedig a Napnak megfelelő deklinációját, d-t. Budapesten p. a legrövidebb Sz. 1 óra 35 percig tart a
Nap -6° 5"-nyi deklinációjánál, mely átlag márc. 5. és okt. 8. áll be.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|