Szüry
Dénes, iró, miniszteri tanácsos, szül. Rétalapon (Győr) 1849
jul. 2-án. Komáromban és Győrben végezte középiskolai tanulmányait a
Szt.-Benedek-rendüek gimnáziumában. A jog- és államtudományi tanfolyamot a
győri jogakadémián s a budapesti tudományegyetemen végezte 1871. Hivatali
pályáját mint másod éves végezte 1871. Hivatali pályáját mint másod éves
joghallgató 1869. kezdte Budapesten a közalapítványi királyi
jogügyigazgatóságnál, ahonnét 1871. mint fogalmazógyakornok beosztatott
szolgálattételre a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba; 1872.
segédfogalmazó, 1875. fogalmazó, 1881. titkár, 1886. osztálytanácsos lett;
1892. pedig miniszteri tanácsosi jelleget nyert. Hivataloskodása idején a
karlócai gör. kel. szerb egyházi kongresszushoz kiküldött királyi biztosok
mellett kétszer nyert titkári minőségben megbizatást, 1879 őszén Stancsics
György királyi biztos oldalán, 1881-82. pedig Cseh Ede mellett. 1883-ban
Trefort Ágost reá bizta a kultuszminisztérium elnöki osztályának vezetését;
annak élén állott Csáky Albin gróf minisztersége alatt is; mignem e minőségében
töltött 11 év multán egészségi okokból 1894. ideiglenes nyugalomba vonult.
Irodalmi működését 1874. kezdte fordításokkal a Beöthy Zsolt által szerkesztett
Athenaeumban s aztán mint tárcairó 16 évig a Fővárosi Lapok munkatársa volt.
Karlócai kiküldetése alkalmából tanulmánycikkeket irt a gör. kel. szerb egyházi
kérdésről a Budapesti Szemlének és a Pesti Naplónak. Első könyve Emlékek címen
jelent meg 1886-ban kézirat gyanánt, kevés számu példányban; ezt követte 1888.
a könyvpiacon a nizzai életet festő Mosolygó ég füzete; 1893. pedig Rajzok
címen egy terjedelmes kötet, amelyért a Kisfaludy-társaság ugyanazon évben
tagjává választotta. Jelenleg a nemzeti szinház jelesebb szinműveiről lélektani
fejtegetéseket ir a Vasárnapi Újság számára, amelynek hat év óta állandó
munkatársa s ezenfelül tagja a képzőművészeti társaság választmányának.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|