Szuzdal

az ugyanily nevü járás székhelye Vladimir orosz kormányzóságban, a Kamenka mellett, (1894) 7210 lak., számos templommal, kolostorokkal, püspöki palotával; nagy zöldségtermeléssel, faggyuolvasztással, bőrcserzéssel és vászonszövéssel. Egykoron független fejedelemségnek volt székhelye, amelyet 1390-ben csatoltak Moszkvához. Hires festőiskolája most teljesen megszünt. A névtelen Jegyző, Kézai, Márk és Thuróczy krónikája szerint a hunnok, utóbb pedig a magyarok serege a besenyők és fehér kunok országai felől Sz.-on keresztül vándorolt volna Kijev felé. A IX. sz. végén azonban Sz. még aligha állott. Hagyomány szerint csak közel egy század mulva, 997. ment oda Nagy Vladimir s akkor vetette meg ott a kereszténység első templomának alapját a Kremlben. Téved tehát Hunfalvy Pál (Éthnogr. 288), ki szerint az orosz évkönyvek először csak 1024. emlékeznek róla. A város mindenesetre igen régi. 1097. Msztiszláv itt győzte le Oleget. 1146. egy külön fejedelemségnek fő- és székvárosa, de pár év mulva (1152-55) Rosztovval együtt már ahhoz a vladimiri fejedelemséghez csatolták, honnan a magyar Domonkos-szerzetesek tudósítása szerint 1230 táján a szomszéd mordvinek keresztény papokat kértek. 1237., 1281. és 1293. a tatárok ismételve elfoglalták. 1390. a moszkvai nagyfejedelemséggel egyesítették.

Forrás: Pallas Nagylexikon