Tabódy

(tabódi és fekésházi) - család Tolna vármegyéből származik, hol Kis- és Nagy-Tabód községeket birta. Török háboruk következtében a mohácsivész után, mint sok más, az ország alvidékén élő nemes család, az ország felsőrészén keresett menedéket és Ung vármegyében talált új otthont. A család új megalapítója Ungban Zsigmond volt, ki Fekésháza községet nyerte vitézségeért királyi adományul, feljogosíttatván címerében az oroszlán használatára. A család tagjai a XVII. sz. elejétől kezdve a legújabb korig a katonai és különösebben a polgári közszolgálat terén mint vármegyei tisztviselők tünnek fel. Többen viseltek közülök vármegyei főbb tisztségeket. Mihály a XVII. sz.elején mint helyettes alispán, ugyancsak egy második Mihály 1653-71. mintesküdt, főszolgabiró s alispán szerepel Ung vármegye történetében. Gábor 1687.lett alispánná, 1728. pedig országgyülési követté választatott. Az 1847-48-iki országgyülésre a kaposi választókerület ifj. Pált küldte képviselőjéül, kiutóbb mint főispáni helytartó kormányozta Bereg vármegyét. A legújabb időben a családnak három tagja szerepel a közélet terén. József cs. és kir. kamarás, pénzügyminiszteri osztálytanácsos, szék- és fővárosi kir. adófelügyelő; Jenő kir. tanácsos, Ung vármegye főjegyzője, ki irodalmilag is működik, és Sándor cs. és kir. kamarás, nyug. cs. és kir. őrnagy, ki Vilmos cs. és kir. főherceg haláláig mint Jenő cs. és kir. főherceg főudvarmestere tett a királyi ház szolgálatában kiváló érdemekre szert.

Forrás: Pallas Nagylexikon