(Feld-Artillerie). A cs. és kir. T. 14 hadtest-tüzérezredből
(Corps-Artillerie-Regiment) és 42 hadosztály-tüzérezredből
(Division-Artillerie-Regiment), továbbá egy hegyi ütegosztályból
(Gebirgsbatterie-Division) áll. A hadtest-tüzérezredek 1-14-ig terjedő
folyószámok mellett még az ezredtulajdonos nevével, a hadosztály-tüzérezredek
pedit csak folyószámokkal (1-42-ig) jelöltetnek meg. Minden hadtestben (a 15.
kivételével) a hadtest-tüzérezred és három hadosztály-tüzérezred egy
tüzér-dandárt (Artillerie-Brigade) alkotnak. Minden hadtest és
hadosztály-tüzérezred békében tagozódik: a) az ezredtörzsre (Regimentsstab); b)
négy ütegre (Batterie); c) a lőszertelep-keretre (Munitionspark-Cadre); d) a
póttár-keretre (Ersatzdepôt-Cadre). A hadtest-tüzérezredek közvetlen kötelékébe
tartoznak még: e) az 1., 2., 4., 5., 6., 7., 10. és 11. hadtest-tüzérezredek
mindegyikénél egy lovagló ütegosztály (reitende Batterie-Division), mely két
lovagló ütegből áll; f) az 1., 2., 3., továbbá a 6-14. hadtest-tüzérezredek
mindegyikéhez egy hegyi üteg. Mozgósítás esetén alakíttatnak: x) a
hadtesttüzérezredek lőszertelep-kereteiből a hadtestlőszertelep
(Corps-Munitionspark), a hadosztálytüzér-ezredek lőszertelep-kereteiből pedig a
hadosztály-lőszertelep; b) a póttárkeretből az ezred póttára, mely a mozgósítás
befejezte után a pótütegre és a pótosztagra tagozódik. A hegyi ütegosztály
tagozódik: a) az osztálytörzsre (Divisionsstab); b) 3 (1., 3. és 5. folyószámmal
jelölt) hegyi ütegre, amelyek száma mozgósítás esetén megkétszereztetik (2., 4.
és 6. folyószámokkal); c) a póttárkeretre, melyből mozgósítás esetén az osztály
póttára és négy keskeny vágányu tábori üteg (schmalspurige Feldbatterie)
állíttatik fel. A hegyi ütegosztály a keskeny vágányu tábori ütegekkel együtt,
valamint a hadtest-tüzérezredek hegyi ütegei a hegyi harcra rendelt
seregtestekhez osztatnak be. A kocsizó, lovagló és keskeny vágányu ütegek
lövegei 9 cm., a hegyi ütegeké pedig 7 cm. kaliberüek. Békében a kocsizó ütegek
4, a lovagló ütegek pedig 6 fogattal ellátott lövegből állanak. Háboruban a
kocsizó-ütegek 8, a lovagló-ütegek 6, a keskeny vágányu tábori ütegek 4
lövegből, a hegyi ütegek pedig ugy békében mint háboruban 4 lövegből állanak.
Háboruban ugy a kocsizó- mint a lovagló-ütegek minden lövege után egy-egy
lőszerkocsi van rendszeresítve. A T. valamennyi lövege és lőszerkocsija
hatfogatu. A tüzérséghez általában erős testalkatu, legalább 156 cm.
testmagassággal biró, ép szemü és jó hallásu újoncokat kell beosztani. A
tisztek és a különféle alkalmazásban levő legénység fegyverzete a lovassági
tiszti kart és forgópisztoly, ileltve az utászkard, a lovassági kard, könnyü
lovassági kard, forgópisztoly és puska szurony nélkül. A löveglőszerből minden
kocsizó-löveg után 128, a lovaglóütegek minden ágyuja után 118, a 7 cm.-es
lövegek után 112 töltény van rendszeresítve. A T.-nél a vezethetőség
szempontjából megállapított harcászati tagozatban az üteget, az ütegosztályt
(tüzértömeget, 2-3 ütegosztály) különböztetjük meg. Az üteg harcászati és
gazdászati egység és 4-6 vagy 8 löveget foglal magában. A nyilt háboruban 6-8
löveg teszi azt a számot, melyet egy parancsnok élőszóval dominálhat. A gyalog
hadosztályokhoz 24-32 löveg (Oroszországban 48), lovas hadosztályokhoz 12-18
löveg osztatik be. A legtöbb hadseregben használt artillerie név Burgundiában
és Franciaországban már a XIV. sz.-ban előfordul, és ugy a hajítógépek mint a
lőporral elsütendő lövegek kezelésére vonatkozik. A XV. században már
általánosabb lesz ezen kifejezés. Németországba megcsonkítva érkezik,
valószinüleg helytelenül leszármaztatva az «arco» (ív) szóból. Az íjjkészítők
artilleurs nevet viselnek, igy Jean l'Artilleur Brüsszelben. Később az egész
lövészeti ügyet ezen név alatt foglalták össze, mig végre csak a tüzérségre
alkalmaztatott.
Forrás: Pallas Nagylexikon