Tábornok

(général). A général szót eredetileg csak a franciahadseregben szokásos címek összetételeinél használták, mint p.: capitaine-général, colonel-général stb. Csak a XVI. sz.-tóól kezdve alkalmazták absztrakt alakban a legmagasabb parancsnok elnevezése gyanánt. A général cím azt akarja kifejezni, hogy tulajdonosa befolyását ne csak egyes csapatokra, hanem az egészre terjessze ki. A katonai szervezés kiépítésénél szükaégessévált, hogy e magasabb vezetők között különféle fokozatokat rendszeresítsenek. A generalissimus címet azelőtt Franciaországban, később más nagyobb államokban is, kiválóan érdemes személyeknek adományozták s ez volt a legnagyobb katonai méltóság. Más államokban a General-Feldmarschall állott és áll most is az első helyen. General-Lieutenant eredetileg a hadvezér helyettese volt. Generalmajor a. m. vezérőrnagy, nálunk egy dandárnak parancsnoka; fölfelé következik az altábornagy (Feldmarschall-Lieutenant), a táborszernagy v. lovassági tábornok Feldzeugmeister v. General der Kavallerie) s végre a tábornagy. Ezeket mind általánosságban t.-oknak nevezzük.

Forrás: Pallas Nagylexikon