Tahiti
földrajz
(Taiti, Otaheiti), a francia Társaság-szigetek
legnagyobbika, a D. sz. 17° 29' 53" és 17° 53' és a párisi Ny. h. 151° 26'
és 151° 58' között, 1042 km2 területtel, 11,200 lak. Két köralaku,
hegyekkel takart, Taiti-Nui (Nagy-T.) és Taiti-Iti (Kis-T.) nevü tömegből áll,
amelyeket 2 km.-nyi széles öldszoros köt egymással össze. Nagy-T.-n Orohena
(2236 m.) és az Aorai (2064 m.) a legmagasabb csúcsok; ezek, valamint a sziget
többi hegyei, vulkáni eredetüek. Ezekről tiszta vizü patakok rohannak alá a
tengerbe, amelyek közt a legnagyobb a Papenu. Egyedüli tava a Vaihiria. A
korallzátonyokkal körülfogott sziget legismeretesebb öblei, illetőleg kikötői a
mataivai, amelyben Cook tartózkodott egy ideig és a papeitii, ahol T. városa
épült. Éghajlata rendkivül kellemes és egészséges. Az esős évszak dec.-ápr.
hónapokban van. A fontosabb kulturnövények: a kókuszdió, a taro, cukornád,
vanilia, dohány, kávé, pamut és a déli gyümölcsök. 1891-ben a kivitel értéke
4,2, a bevitelé 3,2 millió frank volt. T.-t 1767. Wallis fedezte föl, 1768.
Bougainville, 1769. Cook látogatta meg. Ezen utazók a szigetet ugy irták le,
mintha igazi paradicsom volna és lakói paradicsomi életet élnének. 1797. megjelentek
rajta a londoni hittérítő társaság tagjai és ezeknek sikerült a sziget
lakosságát a protestantizmusnak megnyerni. 1836. azonban két francia kat.
hittérítő telepedett le T.-n, ami azután zavaroknak volt okozója; e zavarokk a
franciákat arra birták, hogy 1842. T.-t protektorátusuk alá vegyék. 1880. pedig
V. Pomare királyt arra birták, hogy hatalmát évi 25,000 franknyi nyugdíjért a
franciáknak adja. A főváros Papeete v. Papeiti.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|