Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
takács weaver
takácsmácso... teasel

Magyar Magyar Német Német
takács Weber (r)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Takács

1. Endre, orvos, szül. Nyiregyházán 1848., megh. Budapesten 1895 jun. 12. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol 1872. orvosdoktorrá avatták. 1873. tanársegéd lett a kórszövettani tanszék mellett, azután pedig gyakornok, majd tanársegéd Korányi tanár klinikáján. 1878. ösztöndíjjal külföldre utazott ismeretei kibővítése céljából. 1879. az idegkórtanból magántanárrá képesítették, később a Rókus-kórház rendelő és az Erszébet-kórház főorvosa lett, majd a budapesti poliklinika igazgató-főorvosává választatott. Számos nagy érétkü dolgozata jelent meg az Orvosi Hetilapban és német szaklapokban.

2. T. Judit (dukai), költőnő, szül. dukában (Vas) 1795 aug. 9., megh. Sopronban 1836 ápr. 15-én. Szülei: T. István és Muzsai Vittnyédy Tezéria gondos nevelésben részesítették s mikor kora ifjuságában tanujelét adta költői tehetségének, nem hogy eltiltották volna a verseléstől, hanem maguk buzdították reá. Atyja Sopronba küldte nevelésének befejezése céljából, hol olvasással, zongorázással és gazdasszonyi teendők elsajátításával töltötte idejét. Költői természete mellett igen jó gazdasszony is volt és «verseinek nagyobb részét is rokkája pergése mellett irta», mint maga mondja önéletrajzában. 1814. Wesselényi Miklós báró, Pataky Mózes és Döbrentey látogatják meg házukat, ők nevezik el malvinának, mely ezentúl irói álneve lesz. Ez időtől fogva levelez Döbrenteyvel, ki birálja és könyvekkel látja el. Kazinczy szintén megtiszteli levelével. Legnagyobb hatással rokona Berzsenyi Dániel volt rá, ki gyönyörü ódát irt hozzá és komolyabb irány követésére buzdítja. Első verse (Barátomhoz) nyomtatásban 1815. jelent meg az Erdélyi Muzeumban. Hirneve már ekkor oly nagy volt, hogy Festetics György gróf meghivta 1817. az első helikoni ünnepélyre, hol a fiatal költőnőt az egybesereglett irók valósággal ünneplik. Még három helikoni ünnepélyen vett tevékeny részt s a gróftól többek közt ő is kapott 100 frt tiszteletdíjat. 1818. férjhez ment Geöndeötz Ferenchez, kivel Felső-Patyra költözött. Férjének 1830. bekövetkezett ahlála után Patthy István ügyvédhez ment nőül. Költeményei elszórva jelentek meg (a Hebében, Aurorában, Aspasiában, Heliconban, Hasznos Mulatságokban) s néhány (p. A kesergő özvegy, Pest 1815) önállóan is. Összes költeményeinek kézirati gyüjteménye az akadémia kézirattárában van.

3. T. Mihály, énekművész, a magyar királyi opera elsőrendü tagja. Szül. Nagybányán 1861. polgári zsülőktől; iskoláit is szülővárosában végezte az ottani minorita gimnáziumban. Eredetileg a papi pályára készült, s 1879. a nagváradi papnevelő intézet kötelékébe lépett s ott három évig hallgatta a teologiát. Szinpadra alkalmas s kiválóan szép bariton hangját Ujházy Ede, a nemzeti szinház szinművésze fedezte fel egy nagybányai vendégszereplése alkalmából. A nagyváradi szeminárium akkori rektora Bubics Zsigmond (a későbbi kassai püspök) támogatása mellett Budapestre jött, kilépett a papnövendékek sorából s egészen a művészi pályára szánta magát. Először a szinésziskolába lépett, hol Passy-Cornet asszony volt a tanára, későbben az orsz. magyar királyi zeneakadémiába iratkozott be, hol az énekművészetben Pauli Rikárd fejezte be szinpadra való kiképzését Ujházy Ede játékmesterrel együtt, aki a szinpadi játékszerepekre oktatta. Már a 80-as évek elején a nemzeti szinház operájához lett szerződtetve 300 frt ösztöndíjjal s már ott feltünt kisebb szerepekben. 1884. az operaház megnyiltával aztán rendes tagja lett a magyar királyi operának s ott fokról fokra haladt, fejlődött s annak manapság is egyik oszlopos tagja. 1893. abban a kitüntetésben részesült, hogy Wagner Cosima a baireuthi Wagner-szinház előadásaiban való részvétre hivta meg s ott ő vele több Wagner-operai szerepet be is tanul s 1894. fel is lépett ott nagy sikerrel, hirnevet s elismerést szerezve a magyar művésznévnek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is