Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Takarmánynö... ----

Magyar Magyar Német Német
Takarmánynö... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Takarmánynövények

növény

alatt rendszerint csak a szálas takarmányt vagyis szénát szolgáltató növényeket szokás érteni, melyek legfontosabb képviselői a különböző lóher- s lucernafélék, a baltacim, a szeradella s csibehúr, a csalamádé, zöld rozs, zab, árpa, a mohar, különféle réti füvek és a bükköny s borsó keveréke gabonanemüekkel; ide számítandók továbbá a takarmánynak termelt gyök- és gumósnövények is, p. a takarmányrépa, murokrépa, tarlórépa, csicsóka stb. Régebben a T. termelése a szántóföldön nem játszott szerepet, mivel az állatok nyáron át a legelőn tartózkodtak, télen át pedig szalmán és réti szénán lettek tartva. Azonban részint a rétek és legelők területének fokozatos csökkenése, részint az állattenyésztésnek és állattartásnak belterjesb irányban való fejlődése magával hozta, hogy a szántóföldön folytatott u. n. mesterséges takarmánytermelés előbb a nyugateurópai kulturállamokban, későbben századunk második felében nálunk is folyton tért hódított, ugy hogy jelenleg a helyes gazdálkodás egyik fő elvének tekintik, hogy a T. és a piaci növények (l. o.) termelése közt megfelelő arány legyen, mert csak akkor lehet a talajerőfentartás igényeinek eleget tenni, lehet a gazdaságban annyi trágyát nyerni, mely a szántóföld megfelelő megtrágyázására elegendő. Hazánkban a T. termelése 1870 óta ugyszólván évről évre fokozatosan emelkedett. A hetvenes években még csak 272,655 ha.-on, a szántóföldnek 2,5 %-án termeltek takarmányt, a nyolcvanas években emelkedett a terület 416,523 ha.-ra, illetve 4 %-ra, 1891-95-ig pedig 567,924 ha.-ra, illetve 4,75 %-ra.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is