Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
takonykór strangles

Magyar Magyar Német Német
Takonykór... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Takonykór

(malleus humidus), egypatások, főleg lovak fertőző betegsége, melynek okozója a Löffler által felfedezett Bacillus mallei. A T. jellemzőkóros képletei mákszem-kölesnyi, sárgás-fehér tömött göbök, melyek különbözőszövetekben a bacillusok letelepedése helyén lobos folyamat útján fejlődnek és amelyek rendszerint bővérü udvartól környezvék. Későbben a göbök nagyobbodásával azok ellágyulása, illetőleg szétesése jár, minek folytán szabadfelületeken (orrban, légutakban) csipkézett, kimart szélü és szalonnaszerü alappal ellátott fekélyek, a szövetek mélyében pedig (tüdőben, lépben, vesében, májban, csontban, bőralatti szövetben) sűrü, nyulós gennyel telt tályogok fejlődnek. A T. rendszerint a nyirokerek útján terjed, miért is a szomszédos nyirokcsomók többnyire szintén betegek; de nem ritkán a T. bacillusa a vérpálya útján távoli szervekbe is jut és azokban áttéti gócokat idéz elő. Alig van szerv, amelyben a T.-os elváltozások elő nem fordulhatnának; leggyakoribbak a tüdőkben, orrban, légutakban, bőrben, ivarszervekben, csontokban és ízületekben, lépben, májban. A T. túlnyomólag idült, hónapokig, sőt évekig is elhúzódó, csak ritkán (főkép szamaraknál és öszvéreknél) hevenyen, 1-2 hét alatt lefolyó betegség. Kétségtelen, hogy a T. kivételes esetekben gyógyulhat, valamint az is, hogy bizonyos tájakon (p. Dél-Oroszországban) jellege sokkal kevésbé veszedelmes. A T. bacillusa az ismert kórt okozó bacillusok között legkisebbek közé tartozik s nagyságára nézve a gümő bacillust közelíti meg: egyenes v. görbült, tompa végü pálcika, mely anilinfestékek oldatával festve nem ritkán festetlen, illetőleg gyengén festett részleteket tüntet fel. 37°C.melegben tenyésztve főtt burgonyán 2-3 nap mulva gombostűfejnyi, sárgás, mézcsepphez hasonló koloniákat ad, melyek később jellemző sötét-barna színt vesznek fel. Agar-agaron apró áttetsző, szennyes-fehér nyulós telepeket, húslevesben tenyésztve nyulós, szürke szinü üledéket alkot. Vékony rétegben szárítva a T. bacillusa életképességét már 10 nap alatt elveszítheti, 70°-rahevítve 6 óra, 100°-ra hevítve 3 perc alatt. Mesterséges tenyészetekben abacillus a mallein-nak nevezett anyagot termeli. A T. a lóval együtt minden országban többé-kevésbé elterjedt bántalom. Magyarországon a T. miatt való lóveszteség évente 700 körül van, ami az összes lóállománynak mintegy0,04%-a. A betegség csakis beteg állatoknak a T. bacillusát tartalmazó kóros váladékaival ragad egészséges állatra; a fertőzés nem annyira az orrnyálkahártyáján, mint inkább a bélcsatornán és a bőrön keresztül történik. Másállatfajon a T.-t természetes fertőzés után nem észlelhetni, bár mesterségesen tengeri malac, egér, macska, házi nyúl, kisebb mértékben a kutya, kecske, juh is fertőzhető. T.-os ló husának etetése után állatsereglet oroszlánait és tigriseit is látták megbetegedni. Emberre a T. beteg lovakról ragad át, miért is majdnem kizárólag kocsisok és lóápolók betegszenek meg; de a betegség, illetőleg okozó baktériumának tanulmányozása nem egy lelkes buvárnak is került már életébe. Az emberi T. tünetei egészben hasonlók lovakon észlelhetőkhöz, de a bőr és izomzat sokszoros kóros gócai itt előtérbe lépnek. Az állategészségügyi törvény értelmében T.-ban szenvedő ló kártalanítás nélkül 1kiirtandó, a betegség vagy a fertőzés gyanujában álló állat pedig 60 napi megfigyelés alá helyezendő. Ezt az időt a mallein igénybevétele általtetemesen meg lehet rövidíteni.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is