Talált dolgok
jog
Aki elvesztett, tehát másnak birtokából kiesett dolgot
talál, azt magának meg nem tarthatja, hanem a találást a hatóságnál bejelenteni
köteles. A tulajdonos az elévülési határidőn belül a dolgot követelheti. Ha a
tulajdonos az elévülési határidő alatt nem jelentkezik, a dolog a találó
tulajdonává lesz. A jelentkező tulajdonostól a találó némely törvények szerint
esetleges költségein kívűl találási díjat (leldíjat) követelhet, mely az
osztrák polgári törvénykönyv szerint a közönséges érték 10 %-át, s ha e
számítás szerint a leldíj már 1000 frtra felrúgott, a további értéktöbbletnek 5
%-át teszi. Törvényeink a találási díjat nem ismerik s igy az nem is jár, de az
esetleges költsége a dolog természeténél fogva megtérítendő Különös szempont alá esnek: a) a vasúti kocsikban és bizonyos
üzlethelyiségekben, jelesül nyilvános fuvarozó intézetek és hatóságok üzleti,
illetőleg hivatali helyiségeiben talált tárgyak (az u. n. Eisenbahn- und
Bureaufund). Az ily tárgyakat a találó a fuvarozó vasútnak köteles
beszolgáltatni s annak tulajdonát meg nem szerezheti. Ennek oka a fuvarozó
intézeteknél az, hogy a vasút a tárgyakért felelő s az utas még kártérítés esetén
is kikötheti, hogy a később megkerülő tárgy neki visszaadassék. A vasút,
illetve hatóság a találást közhirré teszi s a jelentkezésre határidőt tűz ki,
amelynek sikertelen elteltével, de ha a dolog romlásnak van kitéve vagy
megőrzése aránytalan költséggel jár, előbb, sőt azonnal is, a dolgot
elárverezteti. Ugyancsak különös szempont alá esnek: b) A tilosban talált
állatok, a gazdátlan állatok és a mezőrendőri kihágás elkövetőjétől lefoglalt
tárgyak, eszközök és zálogok. Ezekre vonatkozólag az 1894. XII. t.-c. (a
mezőgazdaságról és mezőrendőrségről) lényegileg akként intézkedik, hogy az ily
állatok és egyéb tárgyak a községi elüljáróságnak adandók át, amely a
tulajdonost és a károsultat, amennyiben előtte ismeretesek, legkésőbb 48 óra
alatt arról, értesíti; hogyha a károsult igényét 8 nap alatt nem érvényesíti, a
tárgy a tulajdonosnak visszaadatik. Ha a károsult az igényét érvényesítette, a
községi elüljáró a felek között a békés kiegyezést megkisérli, s ha ez nem
sikerül, meghatározza a biztosítéki összeget, amelynek lefizetése mellett a
tulajdonos tárgyát visszakaphatja. Ha a tulajdonos nem jelentkezik vagy
biztosítékot nem nyújt, a tárgyak nyilvános árverés útján eladandók. A vételár
első sorban az eljárási költségek, másodsorban a kárdíjak, illetve a károk
megtérítésére fordítandó. A fenmaradó összeg a tulajdonosnak kiadatik, feltéve,
hogy egy év alatt jelentkezik; ellenkező esetben, ha állatokról van szó,
felerészben a községet, felerészben az országos közgazdasági alapot illeti; más
tárgyaknál a községi szegényalap javára esik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|