Talp

A vízen való szállításnál hevederek és faszögek v. gúzsok segítségével egymással összekötött több szálfa (tutajfa) vagy deszka, mely a folyóvízre bocsáttatik és teherrel (felteher) megrakva vagy a nélkül, emberek közvetlen vezetése mellett szállíttatik. A faszegek bükk- v. tölgyfa hasítványok, elsők a fenyőhevederekhez, utóbbiak pedig a bükk hevederekhez használtatnak. A szálfáknak talpba való kötése háromféle módon történik, t. i. lehet a talp mozgó kötésű, félig feszes kötésű és egészen feszes kötésű; mozgó kötésnél a szálfákat gúzsokkal lazán fűzik egymáshoz; a félig feszes kötésnél a talp keskenyebb végére egy vagy több hevedert erősítenek faszegekkel, hátulsó része mozgó kötésű; a feszes kötésnél a talp úgy elöl, mint hátul egy vagy két hevederrel láttatik el. A talp hossza, szélessége és a szálak vastagsága a vízi út szélességétől, mélységétől, esésétől stb. függ s ennek megfelelően több talp is köthető egy tutajba; az egyenkint úszó talpakat a közéletben szintén tutajnak szokták nevezni. A talpvezetése a vízi út mélységéhez képest vagy póznákkal vagy pedig a kormányszékeken elhelyezett kormánylapátokkal történik, melyeknek szerkezete vidékek szerint változik.

Forrás: Pallas Nagylexikon