Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tambov... ----

Magyar Magyar Német Német
Tambov... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tambov

földrajz

1. kormányzóság Oroszország középső részében, Vladimir, Nizsegorod, Penza, Szaratov, Voronezs, Orel, Tula és Rjezan közt, 66,588 km2 területtel, 2.963,559, egy km2-re 44 lak. Felszine lapályos; csakis egyes dombsorok, láthatók rajta, különösen a folyók mentén; a legmagasabbak a DNy-i részén vannak. Vizei az Oka révén a Kaspi-tenger és a Don révén az Azovi-tenger vizkörnyékéhez tartoznak. Amabba folyik a Moksa a Cnával; emebbe a Voronezs, Biting és a Hoper. A folyók, különösen a Voronezs mellett sok a mocsár. Az éghajlat aránylag mérséketl; T.-ban az évi középhőmérséklet 4,8°. Nagyobb része fekete föld; csak É-i részében van agyagos és homokos, D-i részében pedig sótartalmu föld. Ásványkincsei csekélyek. Ásványvizforrásai közül a legismertebb a lipecki. A föld 63,3%-a szántó, 18,4%-a erdő és 13,4%-a rét és legelő. Oroszország ezen egyik legtermékenyebb kormányzóságában az 1889-93-iki években átlag termeltek rozsból 5,12, búzából 0,20, zabból 3,82, kölesből 1,39 és burgonyából 2,42 millió csetvertet; ezenkivül termesztenek lent, kendert, dohányt és cukorrépát. Az állat-, főképen a lótenyésztés jelentékeny; az állatállomány 1886-ban 764,000 ló, 482,800 szarvasmarha, 1,59 millió juh, 261,700 sertés; a méhtenyésztés különösen É-on jelentékeny. 1887-ben 259 ipartelepen mintegy 6 millió rubel értékü árut termeltek, ebből 2,45 millió jut a posztószövésre. A cukorgyárak száma 5, a szeszégetőké 36. A járások: Borisszoglyebszk, Jelatma, Kirszanov, Koszlov, Lebedjan, Lipeck, Morsanszk, Sack, Szpasszk, T., Temnikov és Uszman.

2. T., az ugyanilyen nevü kormányzóság fővárosa és püspöki székhely, 420 km.-nyire Moszkvától, a Sztudenec és Cna összefolyásánál, vasút mellett, (1893) 41,868 lak., faggyuolvasztással, szappan-, gyertya-, dohány-, szesz-, sör- és téglagyártással, vasolvasztóval; élénk kereskedéssel; többféle iskolával, nyilvános könyvtárral, amelynél egy muzeum és történelmi okirattár is van. 1636. alapították; 1796 óta főváros.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is