Tanagra
földrajz
Keleti-Beociának legjelentékenyebb városa az Azoposz és
Termodon egyesülése közelében. Lakosai inkább békés szorgalommal tüntek ki
(bortermelés, agyagművészet, l. alább), mintsem hadi erényekkel. Kr. e. 458. az
athéniek, akik Myronides vezetése alatt T. közelében egy spártai hadsereget
megsemmisítettek, a város falait lerombolták; de maga a város ennek dacára
tovább virágzott, sőt a római korban érte el hatalmának tetőpontját, amennyiben
kezében tartotta az egész keleti partot, kezdve az attikai határtól egészen az
Euriposzig. Ez idő szerint a régi T.-nak már csak némi romjai láthatók
Grimadánál, szkimatari közelében. A romok tanusága szerint a Teumesszosz
dombvidékén, melyre a város épült, tulajdonképen két hegyi terraszt töltött be:
egy felsőt, mely a vallásos helyeket és templomokat, s egy alsót, mely a
középületeket foglalta magában. A romok között 1873. egy nagy kiterjedésü
sírmezőre akadtak, melynek sírjai nagy mennyiségü tipikus alaku apró festett
agyagszobrocskát rejtettek. Néhány régies, ülő nőalakon kívűl a T.-ban talált
szobrocskák többnyire genreképek, melyek a Kr. u. IV. v. III. sz.-beli vidéki
művészet fejlettségéről tanuskodnak. Az ásatás a görög kormány tudta nélkül történvén,
számos T.-alak származott a külföldi muzeumokba, különösen Berlinbe, mely
utóbbiaknak javát Kekulé adta ki a következő címü díszműben: Griechische
Tonfiguren aus T. (Stuttgart 1878).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|