Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tanárky... ----

Magyar Magyar Német Német
Tanárky... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tanárky

1. Gedeon, államtitkár, szül. Nagykőrösön 1815 okt. 26.,megh. Budapesten 1887 nov. 23. Atyja János köztiszteletben állott orvosdoktorvolt, aki nagy terjedelmü orvosi gyakorlata mellett irodalommal isfoglalkozott, nevezetesen lefordította Tasso remek eposzát: A megszabadítottJeruzsálemet (prózában, Pest 1805); továbbá Robertson Amerika történetét sPlutarch Életrajzait. E derék apától vett irányt szép tehetségü fia, kirepéldaadó nagy hatással volt a művelt nemes jellemü atyának tudományszeretete,derült bölcsessége s magas világnézete. 16 éves koráig szülővárosában, az atyaiháznál folytathatta tanulását, onnét 1831. a pesti egyetemre jött, hol abölcsészeti s 1836. a jogi tanfolyamot is végezte. Mint patvarista FöldváryGábor pesti alispánnál, mint jurátus Somsich Pongrác gróf kir. személynökoldala mellett, azután mint titkár Lónyay János helytartósági tanácsos sfőispán (menyhért atyja) oldalánál dolgozott s ez utóbbinak nagy reményü fiaitársaságában, mentori minőségben 1839. beutazta Magyarország egy részét sErdélyt, útjáról érdekes és tartalmas leveleket irva a Helmeczy-féleTársalkodóba, melyek általános figyelmet gerjesztettek (Erdélyi naplómból,Társalkodó, X. 1841. 27., 28., 44-47. sz.). Egy ideig mint ügyvédségédgyakorolta magát a hires táblai ügyvéd Hubai József kancelláriáján. azután1840. a pozsonyi országgyülésre sietett, mint távollevő mágnások követe s ahirlapi tudósítások még akkor tiltva lévén, irott, alapos tudósításokkal láttael több pesti megbizóját. 1842-ben Kecskeméten főjegyzővé választották s ehivatalt 1848-ig viselte s időközben, majdnem évenkint kisebb-nagyobbutazásokat tett az országban, az osztrák örökös tartományokban sOlaszországban. Az 1848-iki nagy események folytán Nagy-Kőrös városa is különképviseletet nyervén az országgyülésen, T.-t küldte el követül a pestigyülésre, hol jól megállotta helyét s mindvégig hű maradt a haza és szabadságügyéhez, s a kormányt Debrecenbe is követte. A szabadságharc elnyomása utánhadi törvényszék elé idéztetvén, 1850. mint vádlott Pesten, s az elnyomás idejealatt mint megkegyelmezett Nagykőrösön a magánéletbe visszavonulva élt. 1852.házasságra lépvén Báthori szuperintendens leányával, vendégszerető házattartott s együtt élt az ottani országos hirü tanári koszoruval, melynek AranyJános, Szász Károly, Szilágyi Sándor, tomori stb. voltak tagjai. 1861. újramegnyilván a közélet sorompói, Pest vármegye által főjegyzői állásra hivatottés szülővárosa részéről ismét képviselővé választatott. Az országgyülésfeloszlatása s a provizórium életbeléptetése után ismét visszatért magánéletébe,lemondott pestvármegyei főjegyzői állásáról, de annál többet foglalkozottszülővárosa egyházi s iskolai ügyeivel, az ottani egyház főgondnoka s aziskolai szék elnöke lett s a dunamelléki ref. egyházkerület világitanácsbirájává választatott; e mellett buzgó részt vett az 1863-iki inségenyhítésére irányzott intézkedésekben s minden egyleti s társadalmi ügyben,Irta Magyarország helyzete az európai államszerkezetben (Pest 1867) címü vűvet.Ezenkivül hozzá kezdett egy másik még nagyobb munkához a birodalom pénzügyiállapotjáról, melyből részleteket olvasott fel a magyar tudományos akadémiában.Eötvös József báró kultuszminiszter felszólította, hogy lépen be aminisztériumba mint államtitkár. Azóta, a halálát megelőző legutóbbi időig,folyvást államtitkár volt ugy Eötvös József báró mint Trefort miniszter tárcájamellett s egyszersmind a képviselőháznak szorgalmas tagja. 1880. hosszabbutazást tett a Dunán lefelé s meglátogatta Szerbiát, Bolgárországot, Ruméliátés Oláhországot. A magyar tud. akadémia 1867 jan. 30-án levelező tagjáváválasztotta. Székfoglaló értekezése volt: Ausztria pénzügyi történetéhez I.Ferdinánd idejében. Szép emlékbeszédet tartott a kultuszminisztérium kitünőhivatalnoka Molnár Aladár akadémiai tag felett (Magyar akadémiai emlékbeszédek,2. köt. 1. sz., felolvastatott 1884 jan. 28.). Ő felette Tóth Lőrinc rendes tagparentált az akadémiában. V. ö. Emlékbeszédek, V., 1888; Ország Tükre, 1862,15. sz., arcképpel Marastonitól; Vasárnapi Újság 1867, 17. sz., arcképpel; u.o. 1880, 39. sz., arcképpel; Hajnik Károly, Országgyülési Emlékkönyv, 1866,arcképpel.

2. T. Gyula, gazda és szakbeli iró, szül. Horvátországban1815 nov. 20., hol atyja T. Sándor (l. o.) állomásozott, megh. Budapesten 1886okt. 27. Iskolai tanulmányai befejezése után Klauzál Imre mellé került, kiakkoriban Károlyi Lajos gróf uradalmait rendezte és aki a tehetséges fiatalembert titkárául alkalmazta, mely állásában széles körü tapasztalatokatszerzett. Innét Pulszky Ferenc T.-t az általa akkor megszerzett szécsényi uradalombafőtisztképen hivta meg. 1849. Pulszky Ferenc családjával együtt Londonbamenekült s itt mint nevelő, gazdasági gépbizományossággal és irodalommalfoglalkozott. Később a Pulszky-családdal együtt Torinóba költözött, de 1861.Londonba visszament s ott Kossuth Lajos titkára lett s utóbb vele Torinóbaköltözött. 1867. Magyarországba visszajött s eleinte gépügynökséggel ésirodalmi működéssel, utóbb jószágok rendezése, adás-vétel ésbérletközvetítéssel foglalkozott, mire a hetvenes évek vége felé Esterházyherceg zárgondnoksági uradalmai igazgatóságánál tanácsos lett. Önálló művetugyan nem adott ki, de a gazdasági szaklapokban, főleg a Gazdasági Lapokbannagy számu dolgozata jelent meg leginkább Angolországban szerzetttapasztalásairól és tanulmányairól, a gazdasági gépészet, a juhászat, ajószágkezelés s a közgazdaság köréből. V. ö. Galgóczy, Emlékkönyv VI.

3. T. Sándor, őrnagy, az előbbinek apja, szül. Bián 1784.,megh. 1838 dec. 29-én. 1806. a hadseregbe lépett, főhadnagy lett a magyarfelkelő seregben; 1810. ismét a rendes hadseregbe lépett és Erdély helyrajzitérképének felvételével bizatott meg. Részt vett az 1813-iki hadjáratban ésazután a bécsújhelyi katonai akadémia helyettes tanárává nevezték ki. Később afrancia és olasz hadjáratokban is részt vett és 1834. őrnagy lett; 1838.nyugalomba lépett. 1837. a magyar tudományos akadémia tagjává választották.Munkái: A Ferdinánd-huszárezred története stb. (Tud. Gyüjt. 1822-23); Károlyfőherceg strategiai elvei.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is