Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Táncsics... ----

Magyar Magyar Német Német
Táncsics... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Táncsics

híres emberek

Mihály, iró, szül. Ács-Teszéren 1799 ápr. 21., megh. Budapesten 1884. Szülei kézművesnek adták s már takácslegény volt, midőn 19 éves korában a budai preparandiába ment, melyet elvégezvén, a kecskeméti és nyitrai gimnáziumokban tanított. A 40-es évek mozgalmai elragadták amugy is szabad tollát, ugy hogy sajtóvétségért elitéltetvén, 1846. a budai helyőrségi börtönbe került, honnét 1848 márc. 15. a nép kiszabadította. Az 1848-iki országgyülésen a siklósi kerület országgyülési képviselője volt. A szabadságharc után Haynau rémuralma alatt bujdosott, de 1857. kegyelmet nyert. Később radikális műveiért ismét fogságba került és csak 1867. szabadult ki a börtönből, félig megvakulva. Életének végén nagy nyomoruságban töltötte. Nagyon sok iskolai könyvet, értekezést irt, melyek közül megemlítjük: Sajtószabadságról nézetei egy rabnak (Pest 1844); Népkönyv (Lipcse 1846); Hunnia függetlensége (u. o. 1846); Józan ész (Pest 1848); Nép szava, isten szava (u. o. 1848); Munkások újsága (u. o. 1848) Új alkotmányjavaslat (Debrecen 1849); Bordacs Elek, a gyalog árendás (Pest 1858); Magyar nyelvtanítási kézikönyvecske (u. o. 1867); Fővárosunk (u. o. 1867); Magyar-német szótárcza (u. o. 1868).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is