Tanító-egyesület

a községi és állami népoktatási intézetek tanítói és tanárai az 1868. XXXVIII. t.-c. 147. §-a szerint s az ennek végrehajtására vonatkozó 23,201/72., 12,196/81., 6686/90. és 18,817/91. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendeletek értelmében vármegyénként tankerületi tanítótestületekké tartoznak alakulni. Minden ilyen T. annyi járási körre van osztva, ahány közigazgatási járása van az illető vármegyének. A járási körök évenként két, egy tavaszi és egy őszi rendes gyülést tartanak, a vármegyei T.-nek csak egy rendes gyülése van. Rendkivüli gyüléseket az elnökség belátása szerint bármikor hivhat össze. A T.-nek vannak rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai; tisztviselői az elnök, alelnök, titkár, jegyzők, pénztárnok, ellenőr, könyvtárnok. Ezeken kivül vannak még felekezeti és közművelődési T.-ek is, amelyek éppen ugy mint a hivatalos T.-ek, alakulásuk után tartoznak alapszabályaikat jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjeszteni. A legelső hazai T. a Kishonti evang. ág. hitv. tanítóegyesület volt, amely még 1786. alakult. Jelenleg 291 T. van az országban, amelyek közül 14 országos jellegü, 277 pedig helyi érdekü s 518 körre oszolva, összesen 26,598 tagot foglalnak magukban. Ez egyesületeknek évi jövedelmei átalg mindig meghaladják a 30,000 frtot, vagyonuk pedig 1895-ben 907,000 forint volt. V. ö. Peres, A magyarországi T.-ek története (Budapest 1896). L. még magyarországi tanítók országos bizottsága.

Forrás: Pallas Nagylexikon