Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tanítók nyu... ----

Magyar Magyar Német Német
Tanítók nyu... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tanítók nyugdíjintézete

A nyilvános népoktatási tanintézetek, a nyilvános árva és szegény gyermekeket nevelő intézetek, szeretetházak és nyilvános kisdedóvó intézetek tanítói és tanítónői, nevelői és nevelőnői számára az 1875. XXXII. t.-c. országos nyugdíj- sé gyámintézetet állított fel, amelyből az arra jogosított tanítóknak rendes nyugdíj, özvegyeiknek és árváiknak pedig rendes segélypénz biztosíttatott. Az 1891. XLIII. t.-c. pedig e nyugdíj-jogosultságot kiterjesztette a gyakorló iskoláknál, emberbaráti intézeteknél, alsó foku kereskedelmi és iparos iskoláknál, valamint minden népoktatási tanintézetnél végleges minőségben alkalmazott tanítóra és tanítónőre. Életük végéig élvezendő rendes nyugdíjjal távozhatnak tanítói állomásukról azok. 1. akik 40 beszámítható éven át szolgáltak; 2. akik legkevesebb 10 beszámítható évig szolgáltak s önhibájukon kivül származott testi v. lelki fogyatkozás miatt tanítói kötelességeik teljesítésére képtelenek, v. 65-ik évüket már betöltötték. Az élethosszig élvezendő nyugdíjra jogosultak nyugdíjának évi összege ugy állapíttatik meg, hogy tiz szolgálati év után a fizetésül, vagy javadalomul húzott rendszeresített illetményeknél 40 %-a, aminden további szolgálati év után pedig ehhez még 2-2 % számítandó, ugy azonban, hogy a 300 frtot elérő, vagy ezt meghaladó fizetés teljes összegénél nagyobb nyugdíj még 40 évnél hosszabb szolgálati idő után sem állapítható meg; viszont pedig a 300 frtnál kisebb fizetések a nyugdíj kiszabásánál mindig 300 frtnak veendők. Végkielégítést nyernek a) azok, akik öt évnél hosszabb, de tiz évnél rövidebb szolgálat után a tanítói hivatal viselésére önhibájukon kivül képtelenekké váltak s ez esetben két éven át kapják a részükre biztosított legnagyobb nyugdíjösszegenk 50 %-át; b) azok, akik öt évnél rövidebb idő alatt váltak ugyancsak önhibájukon kívűl szolgálatra képtelenekké s ez esetben egyszer s mindenkorra kapják legnagyobb nyugdíjösszegük 50 5-át. A nyugdíjra jogosított tanítók özvegyei évenkinti rendes özvegyi segélyt kapnak, ha az elhalt férj legalább tiz beszámítható éven át szolgált s az özvegy legalább egy éven át élt vele házasságban. A tanítók s tanítónők árvái 16 éves korukig, ha szülőiknek nyugdíjra volt jogosultságuk, rendes évi gyámpénzt kapnak. A T.-nek jövedelmei: 1. a jogosítottaknak s az iskolafentartóknak egyszer s mindenkorra teljesített befizetései; 2. a jogosítottaknak és az iskolafentartóknak évi befizetései; 3. az e célra rendelt közalapok jövedelmei; 4. az e célra adományozott s hagyományozott tőkék jövedelmei; 5. az állampénztárból adandó évi pótlék; 6. a T.-nek kötelékébe felvett népoktatási intézetek tanulói által fejenként és évenként fizetendő 15 kr. járulék. V. ö. az idézett 1875. XXXII. és 1891. XLIII. t.-cikkeken kivül a vallás- és közoktatásügyi miniszternek 37,290/92. sz. rendeletét (megjelent a Rendeletek Tárában 1893. évi 752. sz. alatt).

A T. terhére az 1894. évben kifizettetett: 5960 nyugdíj- és segélyjogosult tagnak összesen 585,237 frt 17 kr. A nyugdíj- és gyámalap tiszta vagyona pedig volt az 1894 végén készített zárszámadás szerint 11.118,349 frt 71 kr.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is