Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
tanúk megve... corruption ...
tanúk padja... stand
tanúk padja... witness box...
tanúk padja... witness sta...
tanúként ál... to put sy i...
tanúként ig... to witness
tanúként ki... to be calle...
tanúként sz... to appear a...

Magyar Magyar Német Német
Tanuk... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Tanuk

A biró a legritkább esetekben észlelheti önmaga közvetlenül a tényeket, amelyeknek ismerete a jogvita eldöntéséhez szükséges. A legtöbb esetben másoknak észleletére van utalva. Ezek a T., akik alatt tehát a birótól s az ügyfelektől különböző azokat a személyeket értjük, akik észleleteik fölött a biró előtt vallomást tesznek. A T. és a szakértők között az a fontos különbség van, hogy az utóbbiak saját maguk vagy másoktól észlel oly tények fölött adnak véleményt, amelyeknek megitéléséhez különös szakértelem és szakképzettség szükséges. A T. és a szakértők között mintegy középhelyet foglalnak el az u. n. szakértő T., vagyis azok, akik a multban történt tényekről vagy állapotokról szakértelmet igénylő tanuságot tesznek. A T. a legfontosabb bizonyítási eszközt képezik; a reájuk vonatkozó eljárási szabályok azért különös fontosságot igényelnek. Minthogy e szabályok a büntető és a polgári perben bizonyos tekintetben eltérők, azért mindkét pernek külön szemügyre vétele szükséges.

A) A bűnperben a következők emelendők ki: 1. a tanu kötelesség, amely az igazságszolgáltatás mellőzhetetlen érdekeinél fogva általános, ha csak valaki külön jogcímnél fogva felmentve nincs. Azért mindenki, akit tanukép megidéznek, köteles megjelenni és tudomása szerint tanuságot tenni; ellenkező esetben elővezethető s a meg nem jelenése általokozott költség megtérítésén felül pénzbüntetéssel is sujtható. Ugyanez áll a megjelent tanura is, aki a vallomástételt vagy az eskü letételét törvényes ok nélkül megtagadja, sőt újabb törvények, igy a magyar büntető perrendtartás szerint is, az ily tanú letartóztatható és az eljárás befejezéséig, illetőleg addig, míg vallomásának felesleges volta ki nem derül, fogva tartható. A fogvatartás azonban bizonyos leghosszabb időtartamot meg nem haladhat; igy a mi büntető perrendtartásunk szerint a fogvatartás leghosszabb tartama 6 hónap, illetve 6 hét, a szerint, amint vagy bűntett, illetőleg vétség, vagy pedig kihágásról van szó. 2. A tanuságtétel akadályai. A tanubizonyításnál a T. személyi hitelérdemlősége természetesen igen fontos szerepet játszik. A régibb elmélet azért a kizárási okoknak egész sorát állította fel, amelyek azt, aki benfenforogtak, a tanuságtételtől kizárták s tanuskodásra a priori képtelenné tették. Ez az elmélet a modern bizonyítási jog alapvelveivel s jelesül a bizonyítékok szabad mérlegelésének rendszerével ellenkezik. A modern jogok azért a tanú igazmondási képessége vagy akarata iránt való bizalmatlanságra alapított kizárási okokat mellőzik s ha bizonyos személyeket a tanuságtételből kizárnak, ez nem a tanú iránt való bizalmatlanságon, hanem más szempontokon alapszik. Így a magyar büntető perrendtartás szerint tanuk gyanánt nem hallgathatók ki: a) a lelkész arra nézve, amit vele a gyónásban vagy egyébként a titoktartás egyházi kötelessége alatt közöltek; b) a védő arra nézve, amit a terhelt vele mint védőjével tudatott; c) közszolgálatban levő v. abból kilépett egyén, ha a tanuságtétellel megsértené a hivatali vagy szolgálati titoktartás kötelességét s e kötelesség alól őt az illetékes fölebbvaló föl nem mentette. Ezek tehát nem annyira kizárási, mint inkább mentességi okok s az utóbbiaktól abban különböznek, hogy a mentesség igénybevétele a tanú tetszésére van bizva.3. Mentesség, alapja a terheltekhez való rokonsági vagy ezzel egy vonalba helyezett viszony; bizonyos bizalmi állások természete; végre az, hogy magának senki sem tartozik ártani. Az első szempontból a tanu kötelesség alól mentesek a terheltnek a törvényben meghatározott rokonai, házastársa, jegyese, házastársának testvére v. testvérének házastársa, valamint mentességnek van helye örökbefogadási, gyámi v. gondnoki viszony miatt; a második szempontból mentesek: az ügyvéd, a közjegyző, az orvos, a sebész, a gyógyszerész, a szülésznő és segédjük arra nézve, amit valaki a hivatásukkal járó bizalomnál fogva titoktartás kötelességével bizott reájuk, ha csak a megbizó őket a titoktartásalól föl nem mentette. A harmadik szempontból a tanú nem kötelezhető vallomásra vagy valamely kérdés tárgyában feleletre, ha abból reá vagy hozzátartozóira jelentékeny kár vagy szégyen hárulna. 4. A kihallgatás alakiságai közül kiemelendők: a) hogy a kihallgatás egyenkint s az ugyanabban az ügyben kihallgatandó más T. távollétében történjék; b) hogy a tanukihallgatásnak élőszóval kell történni; c) hogy a tanú személyiségének és az eljárás céljából szükséges viszonyainak megállapítását célzó u. n. általános kérdésekkel (név, kor, szülő- és lakhely, családi állapot, vallás, foglalkozás, az érdekelt felekhez való viszonya és az, vajjon az eljárás tárgyát képező bűncselekmény következtében nem szenvedett-e kárt) a tanunak alkalom adandó arra, hogy mindazt, amit az ügyről tud, összefüggőleg elbeszélhesse, az elbeszélés után a szükséghez képest kiegészítő kérdéseknek lévén helye; d) szembesítések rendszerint csak a fő tárgyaláson eszközlendők; e) nagy jelentőségü a tanú todomása alapján a megállapítása, mert aki nem saját közvetlen tudomása alapján vall, hanem hallomás után beszél, annak vallomása bizonyítékuk el nem fogadható; f) fogásos és útmutató (captiosus és suggestiv) kérdések lehetőleg kerülendők; azokat azonban feltétlenül eltiltani nem lehet, mert gyakran mellőzhetetlenek. 5. A vallomás megerősítése esküvel történik; azoknál ellenben, kik azt állítják, hogy az eskü vallási meggyőződésükkel ellenkezik, ünnepélyes fogadalommal. A vizsgálat előkészítő jellegénél fogva a T. rendszerint a fő tárgyaláson esketendők meg, a vizsgálat alatt csak kivételesen s csak fontos okokból, jelesül, ha alaposan lehet tartani attól, hogy a tanú a fő tárgyaláson nem fog megjelenhetni. Az eskü kivételének időpontjára nézve eltérők a nézetek; némelyek a tanut a vallomástétel előtt, tehát igérő eskü alakjában (juramentum promissorium; elő eskü; Voreid), mások a vallomástétel után, tehát állító esküalakjában (juramentum assertorium) tartják célszerübben megesketendőnek. Nálunk az utóeskü van elfogadva. Vannak bizonyos okok, melyek miatt a tanú megesketése mellőzendő, s viszont más okok, melyek miatt a tanú az esketéstől elzárható. A különbség az, hogy az első esetben a tilalom a biróra kötelező, a második esetben a megesketés mellőzése a biróság belátására van bizva. 6. Tanudíjazás. A T. feltétlenül követelhetik úti költségeiknek megtérítését; ellátási díjat ellenben napi vagy heti bérből élőknek kivételével csak akkor, ha kihallgatásuk lakóhelyükön kivül történik.

B) A polgári perben, miután az 1868. LIV. t.-cikknek a képtelen vagy az ellenfél kifogása folytán tanuságtételre nem bocsátható, vagy a biró belátása szerint a tanuságtételtől elzárható T.-ra vonatkozó s a bizonyítékok szabad mérlegelésével összegyezhetetlen intézkedései az 1893.XVIII. t.-cikk szerint hatályukat vesztették, a most idézett törvény szerint aT.-ra fentebb elmondottak a polgári per természetéből folyó csekélyebb jelentőségü eltérésekkel a polgári perben is érvényesek. Csakhogy itt a rendes eljárásban a T. első sorban a felektől előterjesztett kérdő és ellenkérdőpontokra hallgatandók ki; a tanukihallgatás költségeit pedig a bizonyító fél előlegezni tartozik s a biróság a tanukihallgatás elrendelését megfelelő előlegletételétől teheti függővé.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is