Tanya
település
eredetileg a kóbor életet folytatott emberek, u. m. vadászok, halászok és pásztorok ideiglenes letelepedési helye, melyen sátort ütnek, kinyhót galyabítanak. Később s különösen az Alföldön kisebb major, melyből a tanyás gazda a T.-hoz tartozó földeket kezeli. Jelenleg pedig T. tulajdonképpen oly gazdasági épületekkel ellátott földbirtokot jelent, mely valamely községhatárában a községhez tartozó földekből alakíttatott s ebben rejlik a T. és puszta közt fennforgó különbség, mert utóbbinak rendszerint nagyobb területe nem valamely község határából lett kihasítva, hanem önálló terület. A tanyás gazda rendszerint a községben lakik s csak nyáron át tartózkodik a T.-n, onnét kezelvén a T.-i birtokot. A birtokkezelésnek ezt a módját T.-gazdálkodásnak vagy T.-rendszernek nevezik, mely az alföldi gazdálkodásnak sajátos neme s melynek jelentősége abban rejlik, hogy a községtől távol esőföldeknek okszerübb s belterjesebb kezelését teszi lehetővé. - T., a halászatban a víznek egy olyan része, mely húzó hálóval egy vetésre meghalászható. Minden ily részt vagy T.-t külön névvel jelöli meg a halász, minélfogva ez a felosztás a halas vizeknél gazdasági természetű s azonos a földbirtoknál a dülő fogalmával.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|