Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
tapadás adherence
tapadás cohesion
tapadás cohesive ho...
tapadás grip
tapadás insertion
tapadási er... gripping fo...
tapadási he... insertion
tapadásra k... cohesive

Magyar Magyar Német Német
Tapadás... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tapadás

(adhaesio), anyagilag nem összefüggő s többnyire különnemü testek érintkezése alkalmával az irintkezés helyén működésbe lépő molekuláris erők hatásából eredő vonzás. A T. nagysága függ az érintkező anyagok minőségétől, az érintkező felületek nagyságától és az érintkezés szorosságától s létre jöhet mind a háromféle halmazállapotu testek között. T. lehetséges szilárd testek között, mint ez a mindennapi tapasztalásból ismeretes; a kréta tapad a fához, az irón grafitja a papiroshoz. Két simára csiszolt üveg- vagy fémlemez egymáshoz tapad, de tapad üveglemez fémlemezhez is. A T. nagysága ezen esetekben azon erő által mérhető, mely az érintkező anyagoknak egymástól való elválasztására szükséges, bár a T. ezen neménél a mérés csak akkor adhatna valamennyire megbizható eredményt, ha az légüres térben eszközöltetnék, miután két szilárd test csiszolt felületei egymástól való elszakításának a T.-on kívűl még a légnyomás is nagy mértékben ellenszegül. T.-on alapszik a galván vagy egyéb úton előállított fémbevonás, mint p. a nikolozás, ezüstözés, aranyozás stb. T. mutatkozik szilárd és cseppfolyékony anyagok között s a szerint, amint a folyadéknak koheziója kisebb vagy nagyobb a szilárd testhez való adheziójánál, a folyadék a szilárd testet vagy megnedvesíti, vagy nem; igy p. a víz az üveget megnedvesíti, a kéneső nem; de ez utóbbi megnedvesíti a tiszta fémfelületeket. A szilárd és folyékony testek T.-án és a folyadékoknak T.-ukhoz viszonyítva, kisebb-nagyobb összetartásán alapulnak a hajcsövességi tünemények. Miután az érintkezés folyadék és szilárd test között rendszerint sokkal szorosabb lehet, mint két szilárd test között, ennélfogva a T. ez esetben többnyire sokkal nagyobb is. Bizonyítja ezt számos gyakorlati tapasztalás különösen oly esetekben, hol a folyékony alakban használt anyag kérőbb szilárd állapotba megy át, mint p. az irásnál, festésnél, enyvezésnél, forrasztásnál, az építkezési anyagok mészkeverékkel való összeragasztásánál stb. Szilárd testek és gázok között is van T.; a T. e nemén alapulnak a Moser-féle képek és a platinszivacs, frissen kiizzított szén s más anyagok katalitikus hatásai. A folyadékok között is van T. Ha a folyadékok valamelyikének koheziója nagyobb mint a T., akkor ez abban nyilatkozik, hogy az egyik folyadék a másikon kisebb- nagyobb sebességgel szétterjed, p. az olaj a vizen; ha pedig a két folyadék T.-a egymáshoz nagyobb mint koheziójuk, akkor az átszivárgás tüneményei jönnek létre. A folyadékok és gázok egymáshoz való T.-án alapulnak az abszorpcio tüneményei. Egyedül a gázok között nem figyelhető meg mérhető T., ami azok szerkezeténél fogva - molekuláiknak egymástól való nagy távolságánál és nagy sebességgel történő haladó mozgásuknál fogva - másképen nem is várható.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is