Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tapétanyomá... ----

Magyar Magyar Német Német
Tapétanyomá... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tapétanyomás

A tapétáknak való papirost nyomás előtt alapozzák (alapvetés). Ez az alapvetés csak olcsóbb fajta tapétáknál marad el, amelyek már eredetileg festett papirosanyagból készülnek. Ha az alapvetés ún. borító, azaz átlátszatlan festékkel történik, mint aminők pl. az ólomfehér, a kréta, az okra, a krómfestékek, az ultramarin, a berlini-két, lakkok, stb. semmi előkészület nem kell.; ha ellenben áttetsző, oldott festékeket használnak, akkor a papirost előlegesen langyosmeleg enyvvízzel kenik be. Ezeket a műveleteket vagy kézzel, vagy gépekkel végzik. Az alapozott papirost megszárítják és hogy fényt kapjon, amely a falra ragasztásakor is megmaradjon, simítják. A papirost az első hengerre felgöngyölik, innen a másik felé veszi az útját, ahol rendkívül finomra zúzott spanyol krétával (Talk) behintik; amint már most a papiros a görgőn végig halad, hatszor érintkezik a rendszer közepén forgó kefével, mely a port a papirosba bedörgöli. Az alakzatok nyomását kézzel, lemeznyomással és géppel eszközölik; a használt szerszámok és gépek, valamint a műveletek nagyban hasonlítanak azokhoz, melyek a színnyomásnál is előfordulnak, csakhogy a nyomás annyiban sokkal egyszerűbb, mert kész sűrített festékeket nyomnak a papirosra, úgyhogy ebben az esetben, mivel semminemű kémiai átalakulás szóba nem jön, az eljárás összehasonlíthatatlanul egyszerűbb. A legfinomabb tapétákat kézzel nyomják; a gépnyomás ugyanis csak az olyan tapétáknál használható, amelyeknél a színek nem kerülnek egymás fölé; az alakzatok szabatos összeillesztését t. i. a papiros ama sajátsága akadályozza meg, hogy minden megnedvesítés után összehúzódik.

Azon olcsófajta tapétákat, melyek mintázata a tapéták hosszában menő sávokból és vonalakból áll, nem nyomják. Ezeket a vonalakat és sávokat ugyanis egy festékvályúból, mely olyan széles mint a tapéta, s mely annyi rekeszre van osztva, ahány színt alkalmaznak, rá csurgatják. Az aranyozásnál úgy járnak el, hogy az aranyozandó mintát sűrű lenolajfirnásszal előnyomják, az aranyfüstöt ráteszik s pamut- vagy lenpamaccsal rányomják. Az estampé-nek nevezett aranyozott tapétáknál az aranyozott mintát vésett lemezekkel vagy hengerekkel préselik a papirosba. A ripsz-tapétákat úgy készítik, hogy az alapozott, szatinírozott és nyomtatott tapétákat alkalmas módon vésett, belül üres és gőzzel fűtött sárgarézhengereken átvezetik. A bársonyos vagy gyapjas tapéták (frappé, Veloutirtapete) előállítása már több fáradságot okoz. A gyapjas tapéták készítésének az az elve, hogy a tapétán firnásszal megfestetett gyapjúport (amelyet a posztó nyírásánál hulladékul nyernek) erősítenek meg. Ezen művelet a következő. egy szekrény feneke kifeszített borjúbőrből vagy pergamenből áll; igen közel ehhez a fenékhez elvezetik a tapétát; melyet szintén kifeszítenek; a tapétának lenolaj-firnásszal nyomtatott oldala a szekrény feneke felé van, amelyre a posztóport ráhintik. Az eljárás most az, hogy a szekrény fedelét lecsapják és a bőrfeneket botokkal dobszerűen verik. A felkavart por a firnászos helyekre tapad. A megszáradt tapétára még más színű alakzatokat is lehet reányomni, mi által igen szép hatásokat tudnak elérni (moiré). Igen értékes a gobelin-papirostapéta; ez a valódi XIV. Lajos korabeli gobelin-szövettapétáknak utánzata. A bőrtapéta (reponsé) a már a XVII. sz.-ban alkalmazott igazi bőrtapétának imitációja; nem más, mint firnásszal bevont és nyomtatott papirostapéta. Ilyen még a felburkolatot utánzó fatapéta, a gránittapéta, a fayence-tapéta, a mindenféle színjátszó írisztapéta, az olajnyomású tapéta stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is