Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tarczy... ----

Magyar Magyar Német Német
Tarczy... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tarczy

híres emberek

Lajos, iró és természettudós, szül. Hetényen (Komárom) 1807dec. 6-án, megh. Pápán 1881 máj. 20. Jómódu szülők gyermeke volt. Középiskolai tanulmányait a révkomáromi gimnáziumban végezte, onnan a pápai főiskolára ment, azután pedig az 1829-30-iki és 1830-31-iki tanévben mint végzett tanuló a matematika tanításával bizatott meg, s ez idő alatt a kollégium könyvtárnoka is volt. 1831-32. Bécsben, 1833-1834. Berlinben folytatta tanulmányait; 1835-benmint rendes tanár tért vissza Pápára. A filozofiai tanszéken a hegelizmusnak volt nálunk elős merész hirdetője, amiért az iskola elüljárósága megrótta s végleg a fizika és matematika tanításával bizta meg. Az akadémia 1858.választotta meg rendes tagjává. Művei: Természettan (2 köt., Pápa 1838, 2.kiadás 1843, 3. kiadás 1872); Népszerü égrajz (u. o. 1838); Elemi ösmeretek a természettudományból (u. o. 1839); Elemi számtudomány (u. o. 1839); Tiszta mértan elemei (u. o. 1841); Népszerü természettan (u. o. 1843); Természettan elemei (u. o. 1844); A dráma hatása s irodalmunk dráma-szegénysége (aKisfaludy-társaság által jutalmazott pályamű az 1837. kitűzött következőkérdésre: Mi befolyása van a drámai literaturának a nemzet erkölcsi életére? Miért nálunk magyaroknál oly kevés eddig az eredeti drámai munka?). Azonkivül számos folyóirati cikket irt.

T. a pápai főiskolának egyik elsőrangu, Marton Istvánt követő vezércsillaga, mondhatni újjá teremtője és alapítója volt. Szorosan vett tanári teendőin kívűl élete feladatául tűzte ki az elődei által még csak szerény mérvben létrehozott tanintézetet mind szellemi, mind anyagi tekintetben gyarapítani s a legjobban felszerelt és berendezett iskolák sorába emelni. Élénk s megragadó előadásai által csakhamar országos hirü tanárrá lett s tekintélye és befolyása az egyházkerületi gyüléseken is meg lett alapítva. Külföldi tapasztalásai nyomán első gondja volt életbe léptetni a rendszeres gimnasztikát; a tanuló ifjuság körében önképző társaságot alakított, s azt éveken át mint buzgó elnök vezérelte, melynek kebeléből azután oly kitünő férfiak s irók léptek a közpályára, mint Jókai, Kerkápolyi, Ballagi, Kozma Sándor, Molnár Aladár stb. Buzgósága termtette meg 1838. a nagy hiányt pótló főiskolai nyomdát, s az új iskolaépületet, mely 1856 adatott át rendeltetésének. Az egyház s hálás tanítványai 1880. jubileumi ünnepélyt rendeztek tiszteletére, mely alkalommal kir. tanácsossá is neveztetett. Az akadémiában Török József rendes tag tartott fölötte emlékbeszédet 1885 febr. 27., V. ö. Újabb koriIsmeretek Tára (19985, VI., 312. old.); Vasárnapi Újság (1869, 47. sz.) ésEmlék beszédek az akadémia elhunyt tagjairól (III. köt. 1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is