Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tárkányi... ----

Magyar Magyar Német Német
Tárkányi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tárkányi

Béla (családi néven Viperina József), kanonok, egyházi iró és költő, szül. Miskolcon 1821 jan. 2., megh. Egerben 1886 febr. 16.Tanulmányait szülővárosában és Lőcsén végezte; 1836. az egri papnevelő intézetbe lépett. 1840. lépett fel az irodalomban; ekkor nyujtotta be Honáldozat c. balladáját mint pályamunkát a Kisfaludy-társasághoz T. néven. Műve dicséretet nyert s ezután számos apróbb költeménye jelent meg a szépirodalmi lapokban. 1841. Az indítványok c. szatirája ismét dicséretet aratott. Még ez évben fordított két töredéket Klopstock Messiásából, melyek1842. a Religio és Nevelésben jelentek meg; mire Toldy Ferenc az egész Messiáslefordítására kérte fel. Tanulmányai befejeztével 1843. az érseki kancelláriában nyert alkalmazást, majd 1844 jul. 15-én pappá szenteltetvén, felsőbb engedélyt nyert a T. név felvételére. 1844-ben Szt.-Erzsébet palócközségbe neveztetett ki lelkésszé. Itt figyelmét az egyházi énekek ragadták meg s megkezdte az énekreformot, melyet pályája egyik fő feladatává tett. E mellett szabad idejét a Messiás fordítására szentelte. 1846 jul. 22. Pyrker egri érsekmellé szertartóvá neveztetett ki. Ez állást Bartakovics egri érsek, Pyrkerutódja alatt is megtartotta. Később Egyekre (Szabolcs) lelkésszé nevezték ki, mely állásáról aztán kanonokká s borsmonostori apáttá lépett elő. T. e mellett a Szt.-István-társulat aligazgatója s 1858 dec. 15-ike óta a magyar tud. akadémia levelező tagja volt. Kötelményei mellett számos nagy gonddal összeállított s igen elterjedt ima- és énekkönyv jelent meg tőle (1847-49.).Megjelent továbbá tőle: Jézus szent szivének imádása (Eger 1853); Áhítatosságliliomai (u. o. 1856); Katholikus keresztény hittan (u. o. 1856); Vezércsillag az üdv elnyerésére (Pest 1860, 2. kiad. 1865); Hajadonok őrangyala (u. o.1863); Ártatlanok öröme (u. o. 1864); Ifjuság kalauza az örök életre (u. o.1864 és 1867); Új rózsakert (u. o. 1865 és 1867); Lelki manna (Eger 1868); Katholikus egyházi Énektár (u. o. 1855). Kiadta Toldy Ferenc irodalmi arcképei és újabb beszédei c. munkát (Pest 1856). T. költeményeit toldy Ferenc összegyüjtvén, a Szt.-István-társulat Költemények cím alatt kiadta (Pest 1857).Bartakovics érsek megbizásából még 1852. megkezdte Káldy György jezsuitafordítása alapján a magyar biblia átdolgozását s erre vonatkozólag egyértekezése jelent meg A legújabb magyar szentirásról (Pest 1869). E nagy munkafelét Egerben, felét egyeki magányában végezte. Ennek első mutatványa Zsoltárok könyve címen jelent meg a Vulgata szerint Káldy fordítása nyomán (Eger 1860);egészen pedig Az ó- és új-szövetségi szentirás (u. o. 1862-65) c.; ismét Az új-szövetség könyvei a Vulgata szerint (u. o. 1865); továbbá Szentirási szakaszok (u. o. 1868) s ugyanezek népiskolák számára (u. o. 1870). A Kisfaludy-társaság 1867. választá tagjává s itt Klopstock Messiásáról értekezve mutatta be magát, melyből I-X. ének megjelent (Pest 1872). A pápa a szentirás fordításáért kamarásává nevezte ki őt, a király pedig 1868. egri főegyházikanonokká. A Szt.-István-társulat alelnökké választotta.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is