Tarpeja

az ősrómai monda szerint Tarpejus leánya, akire Romolus aTatius Titus vezetése alatt álló szabinokkal való hadakoztában a római fellegvárnak őrizetét bizta volt. T. nem volt oly hű, mint apja, hanem alkudozni kezdett a szabinokkal, sőt megigérte nekik, hogy az egyik kaput megnyitja előttük, ha jutalmul neki adják, amit bal karjukon viselnek. T. a szabinok aranygyűrüire és karpereceire gondolt; de csalódott, mert a szabin katonák súlyos paizsaikkal nyomták agyon, melyeket szintén balkarjukon viseltek. A későbbi kor ezen rege szinhelyét a kapitoliumon kereste, ahol T. sírjátis mutogatták és évenkint halotti áldozatot mutattak be neki. A kapitolium egyik szikláját róla nevezték el és innen taszították le a hazaárulókat. Alig szenved kétséget, hogy T. eredetileg az illető helynek lokális istensége volt és csak később olvadt bele az őstörténetbe.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Géniusz