Társaság-szigetek
földrajz
a franciák birtokában levő polinéziai kettős szigetcsoport a
Nagy-oceánban, a D. sz. 16-18° és a párisi Ny. h. 150-157° közt. A szélcsendes
és szeles csoportot különböztetik meg bennök, amelyeket egymástól 130 km.
széles tengerszoros választ el. Területük 1650 km2, lakóik száma
16,337. Az egyes lakott szigetek a szeles csoportban: Tahiti (l. o.) és Eimeo
(132 km2 ter., 1417 lak.); a szélcsendesben: Maupiti (12 km2
ter., 400 lak.), Bora-Bora (24 km2 ter., 800 lak.), Tahaea (82 km2
ter., 700 lak.), Raiatea (194 km2 ter., 1400 lak.), Hauhina (73 km2
ter., 1665 lak.) és Tubuai-Manu 34 km2 ter., 200 lak.). Az itt
felsorolt szigetek mind vulkániak. Magaslataikat erdők takarják; alacsonyabb
részeik nagyon termékenyek; csaknem minden tropusi növény megterem. Az éghajlat
egyenletes és egészséges. A lakosok polinéziaiak; Tahitin sok a korcs és
bevándorlott; legjobban megőrizték fajuk tisztaságát a szélcsenes csoporton.
Vallásra nézve nagyobbára protestánsok. A T.-et Cook fedezte föl. 1880,
illetőleg 1887 óta állanak francia uralom alatt. L. még Tahiti.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|