Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tatai... ----

Magyar Magyar Német Német
Tatai... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tatai

András, tanár és iró, szül. hegyköz-Szt.-Miklóson (Bihar) 1803 nov. 24., megh. Kecskeméten 1873 ápr. 20. Közép- és felsőbb iskolai tanulmányait Debrecenben végezte, 21 éves korában az V., következő évben a VI. gimnáziumi osztály tanára (publicus praeceptor), majd a főiskola szeniora volt. Az iskola főgondnoka, Péchy Imre hétszemélynök buzdítására magát a tanári pályára képzendő, félévet Pesten és Bécsben, egy évet Jenában és göttingában töltött. hazatérte után egy évig segédlelkészkedett, 1831 tavaszán az akkor alapított kecskeméti főiskolába hivatott s ment tanárul s itt működött, 2 évi pesti tanárkodását (1856-58) leszámítva, haláláig. Ezenkivül részt vett a dunamelléki egyházkerület kormányzatában, megválasztatván 1832. kerületi tanácsbiróvá s a lelkészvizsgáló bizottság tagjává, 1849. kerületi pénztárnokká. Az egyházi és politikai lapokban megjelent számos értekezésén, nyomós birálatán kívűl tiszta, világos nyelven irt s céljuknak kiválóan megfelelt tankönyveivel ismeretessé tette nevét jó korán az egész hazai és kivált a protestáns művelt közönség előtt. Ily művei voltak: Tiszta mathesis kezdete (2 köt., Pest 1836); Görög nyelvtan (gyakorló résszel s görög-magyar szótárral, Kecskemét 1841, 2. kiad. u. o.); Elemi mértan (I. rész; számtan, u. o. 1842); Tértan (idomtáblákkal, Pest 1844); háromszög- és kúpszelettan (u. o.1844); A természetes számok logarithmusai 1-1000 (Kecskemét 1842); Kis természettan (két darab, u. o. 1846); Deák grammatica (2. kiadás, Pest 1851); Szent történelem (Kurtz Henrik alapján, u. o. 1859). Egyházi beszédei s gyászalkalmakkal mondott orációi a Papi Dolgozatokban s a Kecskeméti Lelkészi Tárban jelentek meg. A Pesten felállítandó prot. főiskola szervezetére vonatkozólag beérkezett s második díjjal jutalmazott műnek T. volt Karika J. tiszttársával együtt a szerzője. V. ö. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (1873, 614. old.); Vasárnapi Újság (1868, 3. sz., arcképpel).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is