Tatár
elnevezés
v. tatar, ez utóbbi alakban kivált a székelységben a. m.
rossz, hitvány, semmirekellő, alávaló, rongyos. De a T. szónak már a régi
nyelvben is megvan e második értelme. Ipolyi mitologiai vonatkozásokat
következtet belőle, valamint azon szólásmódokból, minők: «viegyen a T.»,
«hajtson a T.» stb., melyekben a T. szónak az ördög és fene szókkal
rokonértelme látszik lenni. Figyelembe veendő mindenesetre az is, hogy az
északnémet és skandináv folkloreban a vándorcigányok is T. néven szerepelnek.
V. ö. Ipolyi, magy. Myth.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|