Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tatárka... ----

Magyar Magyar Német Német
Tatárka... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tatárka

tatárbúza, hajdina, haricska, kruppa és pohánka (Fagopyrum Gaertn.), a sóskafélék családjának egynyáréltü füve, elágazó szárán fölfelé mind rövidebb nyelü, tojásdad alaku, szíves, illetve dárdás tövü, épszélü, egyszerü levelekkel és kunkoros virágzatu leples ötöstagu virágban nyolc himmel és háromélü magrejtővel, melyből lesztes szemtermés lesz. Vagy nyolc faja Közép-Ázsiában vadon terem, négyük termése hántva (kása), vagy őrölve (liszt) eleség. Legnevezetesebb a közönséges T. (F. esculentum Moench) pirosas virággal és barna szemtermésének épszélü éleivel. Eredete ismeretlen; Európába a pogány mongol (tatár) betörése idején kerülhetett; innen több neve. Egy mecklenburgi lajstrom 1436. említi először Heydenkorn néven, amely hozzánk is eljutott. Nme lehetetlen, hogy a görög menekülők is hozzájárultak országuk eleste után elterjesztéséhez, amire szláv neve hricska s a belőle keletkezett magyar név enged következtetni. Nálunk Beythe István 1583. hajdina, Clusius Ocymum cereale néven említi; tehát Vas vármegyében már akkoriban termesztették. A T. magvában a keményítő 47, fehérjés vegyület mennyisége 7,8 %, a többi héj. Keményítőjéből szeszt főznek. A tatár T. (F. Tataricum Baertn.) apróbb száru növényének levele dárdás tövü, virágocskája zöldes-fehér, szemtermése élein pedig öblös fogacskák vannak. Mivel azonban a szem héja vastagabb mint az előbbié, kevésbé vetik A nagy T. (F. emerginatum Roth) és az álernyős T. (F. cymosum Huds.). Napalból érdemesebbek. Veszelszki a cirkot is T.-nak nevezi.

A közönséges T.-t főleg a sovány homokos és tőzegtalajon termelik. tenyészideje 12-14 hét, s ezért a hidegebb klima alatt is termelhető, egészen az É. sz. 70-ik fokáig. A fagy és a nedves hideg idő iránt azonban nagyon érzékeny. Legjobban díszlik kapás növények után, azonban lehet bármiféle növény előveteménye. Veik mint fő növényt a kései fagyok megszünte után ápr.-máj. hóban, vagy mint tarlónövényt jul.-aug. hóban, friss trágyába csakis nagyon sovány talajba szabad vetni, mert különben folyton virágzik s magot nem köt. Vetik sorba és szórva, az előbbi esetben 12-20 cm.-re. A vetőmagszükséglet kataszt. holdankint 50-60 liter. Érése nagyon egyentlen, ezért az összes magvak érését bevárni nem szabad, hanem akkor kell aratni, midőn a magvak legnagyobb része barnulni kezd. A lekaszált T.-t kévékbe kötik, melyeket pár napig száradni hagynak, azután behordják és elcsépelik. Magtermése nagyon bizonytalan, kataszt. holdankint átlag 4-7 q-ra tehető, kedvező esetben azonban a 10 q-t is meghaladhatja. Zöld szárát takarmányul is használják, az állat azonban nem igen szereti.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is