Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Taubner... ----

Magyar Magyar Német Német
Taubner... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Taubner

híres emberek

Károly, ág. hitv. tanár, filozifiai és matematikai iró, szül. Veleghen (Fejér) 1809 okt. 15., halálozási helye és ideje bizonytalan. Középiskolai, bölcsészeti s hittani tanulmányait Sopronban végezte, hol az evang. főiskolában fennálló magyar társaság titkára s úrfiak oktatója volt. A lelkészi vizsgálat letétele után 1834-ig a Dunaszkin és Nikolits óhitü családoknál Pesten s Temesváron nevelősködött. 1837-ig Berlinben hallgatta a bölcsészeti, nyelvészeti, természettani, felsőbb mértani s csillagászati tudományokat s a letett vizsgálatok után elnyerte a bölcsészet és szépművészetek doktorságát s tgja lett a nyelvészeti szemináriumnak. Majd ifjabb Radzinsky gróf mentora lett s ezzel beutazta északi Német-, lengyel-, Orosz-, Svéd-, Bán- s Poroszországot. 1837. a pesti ágost. gimnáziumba hivták meg igazgató-tanárrá, hol a következő évben Mária Dorottya főhercegnőnek, József nádor nejének udvari papja is lett. 1840. Franciaország egy részét s déli Németországot utazta be s ugyanez évben szept. 5-én a magyar akadémia levelező tagjává választatott. Végre 1844-ben evang. tábori pap lett a lombard-velencei királyságban s Milanóban lakott. Több egyházi beszédén s a Tudományos Gyüjteményben, Athenaeumban, Protestáns Lapban stb. megjelent jeles cikkein kívűl nagyobb bölcsészeti munkái: Birálati vizsgálat Hegel bölcselkedése felett (Pest 1838); A lélekeszme bölcsészeti s történetbirálati szempontból, különös tekintettel Hegelre (u. o. 1839); matematikaiak: Archimedes körmérése (u. o. 1840); Tiszta mennyiségtan, melynek első része: Számtan, másik része: Mértan (u. o. 1841). A magyar akadémia által 1840-re kitűzött, az első- és másodrendü görbékre vonatkozó pályakérdésnek ő volt nyertes megfejtője s ezért 100 arannyal díjaztatott. Irt még Rövid leckét az epigrammról (1839); fordította Anakreon dalait, melyeket Vajda Péter adott ki egy toldalékkal s Plutarch Paralelláit Székács dr.-ral együtt, az akadémia által kiadásra elfogadva. Nevezetes értekezései ezeken kivül: Párhuzam Aristoteles és Hegel közt (az Athenaeum 1839-iki folyamában); A fourieri módszer felsőbb foku számegyenletek megoldásában és A kúpszeletekről (a Tudománytárban).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is