Taubner
híres emberek
Károly, ág. hitv. tanár, filozifiai és matematikai iró,
szül. Veleghen (Fejér) 1809 okt. 15., halálozási helye és ideje bizonytalan.
Középiskolai, bölcsészeti s hittani tanulmányait Sopronban végezte, hol az
evang. főiskolában fennálló magyar társaság titkára s úrfiak oktatója volt. A
lelkészi vizsgálat letétele után 1834-ig a Dunaszkin és Nikolits óhitü
családoknál Pesten s Temesváron nevelősködött. 1837-ig Berlinben hallgatta a
bölcsészeti, nyelvészeti, természettani, felsőbb mértani s csillagászati
tudományokat s a letett vizsgálatok után elnyerte a bölcsészet és szépművészetek
doktorságát s tgja lett a nyelvészeti szemináriumnak. Majd ifjabb Radzinsky
gróf mentora lett s ezzel beutazta északi Német-, lengyel-, Orosz-, Svéd-, Bán-
s Poroszországot. 1837. a pesti ágost. gimnáziumba hivták meg igazgató-tanárrá,
hol a következő évben Mária Dorottya főhercegnőnek, József nádor nejének udvari
papja is lett. 1840. Franciaország egy részét s déli Németországot utazta be s
ugyanez évben szept. 5-én a magyar akadémia levelező tagjává választatott.
Végre 1844-ben evang. tábori pap lett a lombard-velencei királyságban s
Milanóban lakott. Több egyházi beszédén s a Tudományos Gyüjteményben,
Athenaeumban, Protestáns Lapban stb. megjelent jeles cikkein kívűl nagyobb
bölcsészeti munkái: Birálati vizsgálat Hegel bölcselkedése felett (Pest 1838);
A lélekeszme bölcsészeti s történetbirálati szempontból, különös tekintettel
Hegelre (u. o. 1839); matematikaiak: Archimedes körmérése (u. o. 1840); Tiszta
mennyiségtan, melynek első része: Számtan, másik része: Mértan (u. o. 1841). A
magyar akadémia által 1840-re kitűzött, az első- és másodrendü görbékre
vonatkozó pályakérdésnek ő volt nyertes megfejtője s ezért 100 arannyal
díjaztatott. Irt még Rövid leckét az epigrammról (1839); fordította Anakreon
dalait, melyeket Vajda Péter adott ki egy toldalékkal s Plutarch Paralelláit
Székács dr.-ral együtt, az akadémia által kiadásra elfogadva. Nevezetes
értekezései ezeken kivül: Párhuzam Aristoteles és Hegel közt (az Athenaeum
1839-iki folyamában); A fourieri módszer felsőbb foku számegyenletek megoldásában
és A kúpszeletekről (a Tudománytárban).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|