Tavasz

a tél és nyár közti évszak. Csillagászatilag akkor kezdődik az északi féltekén, mikor a Nap középpontja látszólagos évi útjában ugy ér az egyenlítőbe, hogy a fölé halad dél felől északnak és tart addig, míg a Nap legnagyobb északi szélességét el nem érte, vagyis a T. tart a T.-i napéjegyenlőségtől (márc. 20-21.) a nyári napfordulatig (jun. 21.). A déli félteként éppen fordítva akkor kezdődik T., mikor a Nap középpontja az egyenlítőbe érve, északról délnek halad és tart, míg a Nap legdélibb helyzetét el nem éri, azaz szept. 22-23-tól dec. 21-22-ig, tehát mikor nálunk ősz an; az egy-két napi különbség oka, hogy a Föld pályájában nem egyenletes sebességgel halad, különben is periodikusan változó a különbség. Meteorologiailag az északi félgömbön márc., ápr., máj. hónapokat száímtjuk a T.-i hónapokul; az időjárás nagyon változó (áprilisi idő), nedves; majd (főleg később nappal) már meleg, de éjjel még hűvös, ugy hogy (összevetve a légnyomás eloszlásával) még máj.-ban is fellépnek éjjeli fagyok (l. Fagyos szentek). Ily értelemben azonban csak a mérsékelt öveknek van T.-uk, a forró égövben a télre - esős időszakra - közvetetlenül jő a nyár, míg a hideg égövben a hosszu telet is átmenet nélkül váltja fel a rövid nyár.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Évszakok