Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Taylor... ----

Magyar Magyar Német Német
Taylor... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Taylor

(ejtsd: télör), 1. Bayard, északamerikai utazó, diplomata, iró és költő, szül. Kennett Squareban (Pennsylvania) 1825 jan. 11., megh. Berlinben 1878 dec. 19. Mint 17 éves ifju nyomdászinas lett Westchesterben. Munkája mellett az irodalommal és szépművészetekkel foglalkozott, mire 1844-46. gyalog utazta be Európát, mely utazásáról Views afoot címen számol be (1846). Erre mint a New York Tribune segédszerkesztője New-Yorkban telepedett le. 1848. kiadta Rhymes of travel c. művét és beutazta Kaliforniát. ezt az utazást megirta El Dorado címen (1849). 1851. bejárta délkeleti Európát, Elő-Ázsiát és Afrika sivatagjait. 1852 okt. Angolországból Bombayba s onnan Khinába utazott, ahol az amerikai követségnél hivatalt vállalt. Később Perry kapitány hajórajával japánba indult, ahonnan 1853 végén tért vissza New-Yorkba. Utazásait a Tribuneben irta le. 1856-58. újabb utazásokat tett s nevezetesen Lappföldet, Norvégiát, Görögországot, Krétát s Lengyel- és Oroszországot látogatta meg. 1857. nőül vette hansen csillagásznak leányát Gothában, aki aztán több művét német nyelvre fordította. 1862. mint követségi titkárt Péterváron találjuk. 1865. bejárta a Sziklás-hegységet, 1866-68. és 1872-74. újra beutazta Európát és nevezetesen Türingiában, Olaszországban és Svájcban tartózkodott huzamosabban, s időközben Egyiptomba és Izland szigetére is ellátogatott. Hayes elnök 1878. az Egyesült-Államok berlini követévé nevezte ki. Művei közül még megemlítendők: A journey to Central Africa (1854); The lands of the Saracen (1855); A visit in India, Japan and China (1856); Northern travel (1857); Travels in Greece and Russia (1859); Home and abroad (1859, 1862); Colorado (1867); By-ways of Europe (1869); Egypt and Iceland (1875). Versei közül említendők: Poems of the Orient (1854); Poems of home and travel (1855); The poet"s journal (1862); The picture of St. John (1866); Lars (1873); Home pastorals (1875). Drámai művei: The masque of the gods (1872); The prophet (1874); Prince Deucalion (1878) és Goethe Faustjának remek fordítása (1870-71, 2 köt.). Novellái: Hannah Thurston (1863; John Godfrey"s fortunes (1865); The story of Kennett (1866); Joseph adn his friend (1871) stb. Megemlítendők még: A school history of Germany (1874); the Echo Club (1876). Halála után jelentek meg a Studies in German literature (1879) és a Critical essays and notes (1880) c. művek. Utazásai 6 kötetben Complete poetical works címen jelent meg (Boston 1881).

2. T. György, álnév, l. Hausrath.

3. T. Henrik, angol költő és iró, szül. Durham grófságban 1810-ben, megh. Bornemouthban 1886 márc. 27. Nőül vevén Monteagles lord leányát, 1873-ban lovagi rangra emelték. legelső drámai műve: Isaac Comnenus 1827. jelent meg; ezt követte: Philip van Artevelde (1829) két részből álló tragédiája, a költő fő műve, melyet verses dráma alakjában irott történeti regénynek nevez. Megemlítendők még: Edwin the Fair (1842); The virgin widow (1850); St. Clement"s eve (1862). Drámai művein kivül megemlítendők: The statesman (1836); The eve of the conquest, and other poems (1847); Notes from life (1847); Notes from books (1849); A Sicilian summer, and minor poems (1868) stb. Összegyüjtött művei Works címen 5 kötetben jelentek meg (1877-78). Saját életrajza két kötetben (1885). Levelezését Dowden adta ki Correspondence címen (1888).

4. T. Sára, l. Austin (3).

5. T. Tamás, angol drámairó és humorista, szül. Sunderlandban 1817-ben, megh. Lonbonban 1880 jul. 12. Tanulmányait Glasgowban és Cambridgeben végezte, azután a londoni University Collegeben az angol irodalom tanára lett. 1850-1871. mint államhivatalnok az egészségügyi osztályban működött. Ez idő alatt mint a Times műkritikusa nagy befolyásra tett szert. Nyolc éven át a Punch szerkesztője volt. Száznál több drámát irt, melyek közül még mai napig is adják a következőket: The fool"s revenge; Un unequal match; The ticket-of-leave man; Clancarty; Twixt axe and crown; Joan of Arc és Anne Boleyn. Kiadta haydon (1853), Leslie (1859) és Reynold (1865) angol művészek életraját és megirta a Catalogue of the works of Sir J. Reynolds (1869) címü művét.

6. T. Zakariás, az É.-amerikai Egyesül-Államok 12-ik elnöke, szül. Orange countyban (Virginia állam) 1784 nov. 24., megh. Washingtonban 1850 jul. 9. A katonai pályára lépett s 1808-ban hadnagy lett. 1812 óta szerencsével harcolt az indusok ellen. Betört Floridába s fényes győzelmet vívott ki 1837. az Okicsobi-tó partján, mire Florida főparancsnoka lett. 1840-ben Louisiana, Misszisszippi és Alabama főparancsnokává nevezték ki. 1845. megszállotta Texast, 1846. pedig átkelvén a Rio Grandén, Mexikóba vonult, hol Santa Annának 21,000 főből álló serege fölött 1847 febr. 22. és 23. fényes diadalt aratott. Erre a philadelphiai gyülés elnökjelöltté kiáltotta ki. 1848 nov. 7-én nagy szótöbbséggel csakugyan megválasztották elnöknek és állását 1849 márc. 4. foglalta el. Csakhogy a negyven évi katonáskodás annyira tönkre tette volt egészségét, hogy T. már a következő esztendőben meghalt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is