Téba
földrajz
nevezetes ókori város Beociában. Valószinü, hogy feniciai
semiták alapították, akikhez később Tesszáliából beözönlő eol törzsü beótok
csatlakoztak. Lassankint Téba ragadta magához a vezérszerepet a beociai városok
szövetségében, hatalmát azonban első sorban a gyengébbek elnyomására használta.
A demokráciát üldözte, saját alkotmánya szigoruan arisztokratikus,
külpolitikája a legnagyobb mértékben önző volt. Plateánál a persák oldalán
harcolt Athén és Spára ellen, a persa háboruk után pedig a nemzeti eszmét egy
teljes századon által feláldozta az Athén elleni vak gyülöletnek. A
peloponnezusi háboru után elszakadt Spártától és hévvel vett részt az utóbbi
elleni szövetségben. A leuktrai csatában (371) nemcsak hogy felülkerekedett, de
egyúttal az egész Görögország fölött való hegemoniát is kezeibe ragadta és
Epaminondas haláláig (l. o. és Görögország történetét) meg is tartotta. Fókisz
elleni vak gyűlöletében lobbantotta lángra az egész Hellasz végromlására vezető
fókiszi v. szent háborut (356-346), mi több, beavatkozásra szólította fel II.
Fülöpöt, ki 355. kemény ostrom után csaknem teljesen lerombolván, oly csapást
mért a városra, melyet Téba kiheverni többé sohasem tudott. Mikor pedig Sulla
Kr. e. 86-ban elragadta Tébától régi területének felét, annyira megfogyott,
hogy lassankint már csak a Kadmoszról elnevezett régi fellegvárnak helye volt
beépítve. Ugyanitt fekszik a mostani Thiva nevü városka, mely bár püspöki székhely
és közigazgatási központ, a gyakori földrengések következtében csak tengődik és
nem tud erőre kapni. A Tébára vonatkozó irodalomból kiemelendők: Unger, Thebana
paradoxa (2. köt., Halle 1839); Forchhammer, Topographia Thebarum heptapylarum
(Kiel 1854); Fabricius, Thebe (Freiburg 1890).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|