Tébolyodottság

az elmebetegségeknek az az alakja, melyet kifejezett érzéki csalódások és bizonyos irányu rendszeres téveszmék jellegeznek. A tébolyodott egyén gyakori és számos hallási, látási, bőrérzési, szaglási, ritkábban ízlési csalódásokat szokott elszenvedni; hall szitkokat, gúnyszavakat, lát alakokat, testét villamozzák, szurkálják, kellemetlen szagokat érez stb. Ezekből a különböző érzéki csalódásokból különböző téveszmék fejlődnek ki, melyek többnyire üldöztetési irányban mozognak. A tébolyodott eleinte csak igen halványan sejti, hogy ellene törnek; a mind gyakrabban elszenvedett érzéki káprázatok - a vélt szidalmak, testének villamoztatása stb. - idővel mind nyomósabb bizonyítékok arra nézve, hogy ő egy szövetkezetnek ádozata, mely romlására törekszik. Ez az u. n. üldöztetési T., amelyen kivül megkülönböztetjük még a perlekedési, a vallásos és a szerelmi T.-ot, mint önálló alakokat. A T. idült lefolyásu; ritkán gyógyul meg teljesen, többnyire csak időlegesen javul. Végkifejlődése az elbutulás. Gyógyítás szempontjából leghelyesebb a zárt intézetben való elhelyezés.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Elmebetegségek