Teherán

(Tihran), Persia fővárosa, 85 km.-nyire a Kaspi-tengertől, a Semran-lánc és a Husszeinabad nevü dombok közt, 100-200,000 lak. Az ipar (üveg-, porcellán, faience-, vas- és réztárgy-, puskapor- meg papiroskészítés, ágyuöntés és kocsigyártás) leginkább csak a helyi szükséglet kielégítésére szolgál; a kereskedelem jelentékenyebb T.-t kettős körfalak fogják körül; ezekben a kapuk a keleti ízlés szép alkotásai; legszebb: a Samran; a fő kapu pedig a Sah-Abdul-Azim. Belsejének nagyobb része szűk utcák útvesztője, de Naszr-eddin széles utcákat is készíttetett, amelyeken lóvasut visz keresztül és a közeli Sah-Abdul-Azimba 6¹/₂ km. hosszu keskenyvágányu vasút visz. A citadellában vannak a sah és a főtisztviselők palotáin kivül a királyi kollégium, amelyben európaiak a tanárok. A mecsetek közül a kiválóbbak: a Maszdsid Sah, Maszdsis Madre Sah és Maszdsis Meier. Nagy számmal vannak azonkivül T.-nak bazárjai, fürdői, karavánszerájai és medresszei. Az európai követek a város északi részében laknak. Nyáron a sah elhagyja T.-t s vele együtt a lakosok egy harmada. Környékén a király nyaralóin kivül érdekesek a Rei romjai, ahol a sah és a gazdag persák temetkezni szoktak. T. a XVI. sz.-ban lett királyi székhellyé. 1722. az afghánok feldúlták, de a csapást csakhamar kiheverte.

Forrás: Pallas Nagylexikon