Tejfölöző gépek

a röpítő erő segélyével választják ki a zsírt a tejből. Fő alkatrészük egy tengelyhez erősített álló vagy fekvő dob, mely percenkint néhány ezer fordulatot tesz. Ebbe foly a friss tej, mely a dobbal forogván, csakhamar tejfölre s lefölözött tejre oszlik, mert a röpítő erő a könnyebb zsírt a forgási központ felé, a többi tejalkatrészeket pedig ellenkező irányba kényszeríti menni; végre két nyilás, melyek közül az egyik egészen a dob szélén, a másik beljebb van, az előbbi kivezeti a lefölözött tejet s a tejfölt. Eleintén csak gőzerőre berendezett T. voltak, de most már kézi erőre is készítik; előbbiek csak nagy tejgazdaságokban, utóbbiak azonban ott is kifizetik magukat, ahol csak néhány tehén tejéből készítenek állandóan vajat. A T. legnagyobb előnye az, hogy a zsírt majdnem teljesen kiválasztják a tejből, mert mig a közönséges tejfölözésnél 0,8% vagy több zsír marad a lefölözött tejben, addig a T. alig hagynak benne 0,1-0,2% zsírt, továbbá, hogy a T. a piszkot (tehénszőrt stb.) is kiválasztják, mert utóbbinak más fajsúlya van, mint a tejnek s igy tisztább vaj nyerhető, azután, hogy a tejfölözés fejés után azonnal megkezdhető s a tejföl csakhamar köpülhető is, miáltal időt nyerünk, s végre, hogy tetszés szerinti sűrüséggel (zsírtartalommal) biró tejföl állítható velök elő. Ezen előnyök miatt most már minden tejszövetkezetben és vajtermelésre berendezett tejgazdaságban kizárólag csak T. segélyével választják ki a tejfölt (illetőleg tejszint).

Forrás: Pallas Nagylexikon