Tél

az ősz s tavasz közé eső évszak, csillagászatilag a legrövidebb naptól az arra következő napéjegyenlőségig terjedő idő; tehát az északi féltekén a téli napfordulattól (dec. 21-22.) a tavaszi napéjegyenlőségig (márc. 20-21.), vagyis addig tart, mig a Nap középpontja a baktérítőtől, legnagyobb déli deklinációjából egy egyenlítőig jut. A déli féltekén ellenkezőleg, a mi nyarunknak (l. o.) megfelelően a tél a nyári napfordulattól (jun. 21.) az őszi napéjegyenlőségig (szept. 22-23.) tart, vagyis mig a Nap a ráktérítőről, legnagyobb északi deklinációjából az egyenlítőig halad. Az északi félteke tele ennélfogva egy-két nappal rövidebb, mint a délié, minek oka az, hogy a Föld a mi őszünk és telünk alatt pályájának a Naphoz közelebb eső részét futja be, tehát Kepler második törvénye szerint gyorsabban halad, mint tavasszal és nyáron. Meteorologiai tekintetben a dec.-febr. hónapokat számítjuk az északi, junius-augusztus hónapokat a déli félgömbön téli hónapoknak; a legnagyobb hideg azonban nem a Nap legmélyebb állásakor, a legrövidebb napon, hanem körülbelül egy hónap mulva áll be. Nálunk január a leghidegebb hónap és gyakori a fekete karácsony, minek oka az, hogy a Föld hősugárzása folytán való kihűlés és a napsugarak által való felmelegítés közt csak lassankint áll be az egyensúly.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Évszakok