Telefon-központ

Ha bizonyos területen elszórtan lakó telefonállomás-előfizetők beszélgetés végett egymással tetszés szerint kívánnak összeköttetésbe jutni, akkor azoknak a telefonvonalát egy központba, a T.-ba vezetjük be és itt gondoskodunk róla, hogy az egyes vezetékek egymással tetszés szerint összeköthetők legyenek. A készüléket, amely erre a célra szolgál, váltónak nevezik és eleinte természetesen nagyon sokban hasonlított azokhoz a váltókhoz, amelyeket a távíróhívatalokban használnak a vezetékek különböző összeköttetéséhez és felcseréléséhez.

Az egyszerű váltónál mindegyik előfizető vezetéke mindenekelőtt egy a számának megfelelő jelzéssel ellátott jelző készüléken megy át, azután jut a fémlemezes váltóba. Ez áll függőleges fémlemezekből, melyek mindegyike a hozzá kötött előfizető vezetékének számával van megjelölve, és mindenütt ott van benne lyuk fúrva, ahol alatta vízszintes lemez halad keresztben. Rendes állásban, ha nem beszél senki, a hosszú fémdugók a legalsó lyuksorba vannak süllyesztve, minek folytán minden egyes előfizető-vezető a függélyes lemezből a dugó testén át az alsó vízszintes lemezzel van összekötve és ennek útján a földdel, úgyhogy minden előfizető áramköre zárva van. A jelzőkészüléken pedig az előfizető számát mutató lap az alsó végén csukló körül forgó ajtócskával el van fedve, és ezen helyzetben mozgatható kampós végű pecek tartja fogva. Ha már most valamely előfizető beszélni kíván, ezt csengetéssel jelzi. A csengető áram amint beérkezik, a jelzőkészülék elektromágnesén halad át és ott a fedő ajtócskát tartó kampós horgot megemeli, minek folytán a kissé kifelé ferdülten álló ajtócska leesik és a csengető előfizető száma látható lesz, tehát jelzi a váltó kezelőjének, hogy az előfizető beszélni óhajt. A központ kezelője erre a függőleges lemezen a dugót kihúzza, és másikba mélyeszti. Ennek folytán az előfizető vezetéke az 1. számú függőleges lemezből a dugótesten át a második vízszintes lemezzel van összekötve és e lemezből a telefonkészülékkel. Így most már az előfizetőt e készüléken a központi kezelő megkérdezheti, hogy mily összeköttetést kíván. Amidőn az előfizető megnevezte azon előfizető számát, akivel beszélni óhajt, a központi kezelő kihúzza a dugót úgy a hívó, mint a hívott előfizető függélyes lemezéből és mindkettőt az első sor lyukba nyomja le. Miután az első sor lyuk alatt levő keresztlemez nincs semmivel összekötve, csupán szigetelt fémlemez, a villamos áramkör a hívó függőleges fémlemezéből az abba mélyített fémdugón át az alsó vízszintes keresztlemezbe vezet és itt a hívott fél függőleges lemezébe, az ott szintén lesüllyesztett dugón át jut az áram. Így tehát ha 3 volt a hívott fél, 1 a hívó, az 1-ből jövő áram az 1. számú jelzőkészüléken át az 1. számú függőleges lemezbe jut, onnan az első sorban lévő dugón át az alsó keresztlemezbe, ebből pedig a 3. számú függőleges lemez első sorában lévő dugón át a 3. számú jelző készülékbe és ki a 3. számú előfizetőhöz van vezetve és így a két fél beszélgetésbe eredhet. Ha az előfizetők a beszélgetést befejezték, lecsengetnek, ezen csengetés folytán úgy az 1, mint a 3. számú jelző csengettyűnek az összeköttetés létesítése alkalmával feltett ajtócskája újból leesik és a kezelő tudomásul vevén ezzel, hogy a beszélgetést befejezték, a dugókat ismét a 3. sorba rakja és a jelző készülék ajtócskáit felcsapja.

Így a berendezés mellett is azonban egy központba csak bizonyos számú előfizető vezethető be, azontúl, részben, hogy könnyebben kezelhető váltókat lehessen használni, részben, hogy a nagyon hosszú előfizetői vezetékek elkerültessenek: több központot létesítenek, amelyek mindegyikébe a körülötte levő előfizetők egy-egy csoportját kapcsolják be. Hogy pedig az egyik központhoz bekapcsolt előfizető egy a másik központhoz bekapcsolt előfizetővel is beszélhessen, a központok egymás között is ún. összekötő vezetékekkel vannak összekötve, amelyen át azután a két központ az ily összeköttetéseket létesíti. Hogy a nagyobb központokban a sok jelző készülék megtakarítható legyen és az előfizetők készülékénél is külön a csengetésre szolgáló áramadó berendezésről ne kellessen gondoskodni, Law rendszerénél a K központba minden előfizetőtől megy ugyan egy külön beszélővezeték, ezen kívül azonban a központból kiindul még egy második hívó vezeték is, amelyik sorba minden előfizetőhöz be van vezetve, és újból betér a központba.

A központban e hívóvezetéken fejhallgatóval ellátott telefonkészülék van kapcsolva, a fejhallgatót a kezelő folyton megfigyelés végett a fején tartja. Ha mármost valamely előfizető összeköttetést kíván, a készüléken levő gomb lenyomásával telefonkészülékét a beszélővezetékről a hívóvezetékbe kapcsolja át, ott minden további jeladás nélkül a folytonosan figyelő kezelőnek a hívott és hívó fél számát bemondja, ennek a kezelő által történt nyugtázása után a gombot elereszti, és így készülékét újra a beszélővezetékre kapcsolja, amelyet a központ a vett felszólításnak megfelelően a kért másik előfizető beszélővezetékével köt össze, mielőtt pedig összekötné, annak a jelentkezés végett csenget. Ha a két beszélő fél értekezését befejezte, az összeköttetés megszüntetése végett a hívó fél ismét a hívó vezetékbe lép és az megszüntetésére a központot felhívja.

E rendszernek egyik nagy hátránya, hogy a hívó vezetők szakadása esetén az összes abba kapcsolt előfizetők szigetelve vannak, addig, míg a szakadást megszüntettetik. E hiányon Mann a hívó vezeték körének megváltoztatásával aképpen segített, hogy azt főtörzsből és abból minden előfizetőhöz kiágazó mellékágakból képezi. Ha az a hívó vezeték valahol szakad, legfeljebb a szakadás után eső csoportja az előfizetőknek van szigetelve. Ha senki sem lép a vezetékbe összeköttetés kérése végett, akkor az szigetelten van; mihelyt egy előfizető belelép, az akadálytalanul beszélhet a központ kezelőjével.

A keresztlemezes váltók használata távbeszélő központokban, különösen az előfizetők nagy száma esetén, sok téves dugaszolásra adott okot, miért is mindinkább az ún. zsinóros kapcsoló szekrények hódítottak tért, és most úgyszólván kizárólag használtatnak.

Hogy továbbá egy és ugyanazon vezetékre több kezelő ugyanazon időben ne kapcsolhasson, és így egy már megkezdett beszélgetést meg ne zavarjon, még egy külön, a kapcsolónak csak külső szigetelt fémgyűrűjével összekötött ún. kémlő vezetékkel vannak az összes egy előfizetőhöz tartozó kapcsolók összekötve. Ha már most bárhol is kapcsolják ezen előfizetőt, a zsinóros dugó fémteste a kémlő vezetéket a külső vezetékkel összeköti, és így azután, ha egy másik kezelő, mielőtt a kért kapcsolást létesítené, előbb kémlelés végett a kért előfizető kapcsolójának külső fémgyűrűjét érinti, egy kopogást hall hallgatójában, amely onnan ered, hogy a hallgatóhoz kapcsolt villamos elemből a kémlő vezetéken át áram mehetett az előző kapcsolás helyén át az előfizető vezetékébe, és így jelezte, hogy az el van foglalva, miért is egyelőre a kívánt összeköttetést nem adhatja.

Egy ily multiplex váltó, amely 1200 előfizető felvételére kibővíthető, egyelőre azonban három munkahelyen át 200 előfizetőre van csak berendezve. Ily kapcsoló szekrényeket hazánkban eddig csak az egyesült villamossági gyár (ezelőtt Egger B. és társa) gyárt kedvező sikerrel.

Forrás: Pallas Nagylexikon