Telegráf-szerződések
okirat, szerződés
A szabadság, a szabad közlekedés és érintkezés korában
megszületett telegráf már bölcsőjében magán viselte a kozmopolita jelleget. A
törekvés, hogy a telegráf állami határoktól függetlenül minél nagyobb területen
egyenlő kezelés, egyenlő tarifa és elvek szerint kezeltessék, már
keletkezésénél megvolt. Még 1850., amidőn itt s ott az első vonalakat
építették, Ausztria s ezzel Magyarország Németországgal alakítottak nemzetközi
szövetséget a telegráf használatára nézve. E példát követve, 1852-ben Franciaország,
Belgium, Svájc és Szárdinia is kötöttek e részben nemzetközi szerződést. A két
csoport 1865. Párisban kötött szerződésben egyesült és azóta évről-évre
fejlődvén, ma átöleli az egész világ telegráf-intézményeit, egyenlő
alapelveket, eljárási szabályokat és tarifákat biztosítván mindenfelé. A szóban
forgó nemzetközi szerződés az 1875. Szt.-Péterváron tartott
telegráfkongresszuson két részre osztatott, t. i.: 1. egyezményre (convention
télégraphique internationale), amelybe az alapelvek vannak letéve, és 2.
szolgálati szabályzatra (réglement de service international), amely a kezelési
és tarifális szabályokat tartalmazza és öt évről öt évre tartott nemzetközi
értekezleteken (conférence) revizió alá vétetik. Az
ezen értekezleteken változtatott, illetve újból kötött szabályzatot a részt
vevő államok miniszterei erősítik meg s e szabályzat nem bir államszerződés
jellegével. Az 1875. kötött államszerződés (1875. LVI. t.-c.), amely nemzetközi
érintkezés alapelveit tartalmazza, azóta változásnak nem volt alávetve. Ehhez a
nemzetközi telegráfegyezményhez az összes európai államok, Khinát kivéve az
ázsiai államok, Afrikából: Egyiptom, Tunisz, Jóreményfok, Amerikából:
Argentina, Brazilia és egész Ausztrália csatlakozott, ezenkivül majdnem az
összes kábeltársulatok és egyéb magánvállalatok is hozzájárultak. A fő
szerződésen (és szabályzaton) kivül külön telegráfegyezmények állanak fenn,
amelyek azonban kizárólag a fő szerződés keretén belül a tarifatételeket és
leszámolási módozatokat szabályozzák. Ily egyezmények Magyarország részéről
Ausztriával, Németországgal, Svájccal, Romániával, Montenegróval,
Olaszországgal, Szerbiával, Bosznia-Hercegovinával és Oroszországgal állanak
fenn. Céljuk ez államokkal való összeköttetésben a nemzetközi általános
tarifánál kedvezőbb feltételeket megállapítani. Ezeken felül a tenger alatti
kábel védelmére köttetett 1884. nemzetközi egyezmény, amelyhez 28 ország
csatlakozott (1888. X., XI. és XII. t.-c.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|