Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Telegráf-sz... ----

Magyar Magyar Német Német
Telegráf-sz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Telegráf-szerződések

okirat, szerződés

A szabadság, a szabad közlekedés és érintkezés korában megszületett telegráf már bölcsőjében magán viselte a kozmopolita jelleget. A törekvés, hogy a telegráf állami határoktól függetlenül minél nagyobb területen egyenlő kezelés, egyenlő tarifa és elvek szerint kezeltessék, már keletkezésénél megvolt. Még 1850., amidőn itt s ott az első vonalakat építették, Ausztria s ezzel Magyarország Németországgal alakítottak nemzetközi szövetséget a telegráf használatára nézve. E példát követve, 1852-ben Franciaország, Belgium, Svájc és Szárdinia is kötöttek e részben nemzetközi szerződést. A két csoport 1865. Párisban kötött szerződésben egyesült és azóta évről-évre fejlődvén, ma átöleli az egész világ telegráf-intézményeit, egyenlő alapelveket, eljárási szabályokat és tarifákat biztosítván mindenfelé. A szóban forgó nemzetközi szerződés az 1875. Szt.-Péterváron tartott telegráfkongresszuson két részre osztatott, t. i.: 1. egyezményre (convention télégraphique internationale), amelybe az alapelvek vannak letéve, és 2. szolgálati szabályzatra (réglement de service international), amely a kezelési és tarifális szabályokat tartalmazza és öt évről öt évre tartott nemzetközi értekezleteken (conférence) revizió alá vétetik. Az ezen értekezleteken változtatott, illetve újból kötött szabályzatot a részt vevő államok miniszterei erősítik meg s e szabályzat nem bir államszerződés jellegével. Az 1875. kötött államszerződés (1875. LVI. t.-c.), amely nemzetközi érintkezés alapelveit tartalmazza, azóta változásnak nem volt alávetve. Ehhez a nemzetközi telegráfegyezményhez az összes európai államok, Khinát kivéve az ázsiai államok, Afrikából: Egyiptom, Tunisz, Jóreményfok, Amerikából: Argentina, Brazilia és egész Ausztrália csatlakozott, ezenkivül majdnem az összes kábeltársulatok és egyéb magánvállalatok is hozzájárultak. A fő szerződésen (és szabályzaton) kivül külön telegráfegyezmények állanak fenn, amelyek azonban kizárólag a fő szerződés keretén belül a tarifatételeket és leszámolási módozatokat szabályozzák. Ily egyezmények Magyarország részéről Ausztriával, Németországgal, Svájccal, Romániával, Montenegróval, Olaszországgal, Szerbiával, Bosznia-Hercegovinával és Oroszországgal állanak fenn. Céljuk ez államokkal való összeköttetésben a nemzetközi általános tarifánál kedvezőbb feltételeket megállapítani. Ezeken felül a tenger alatti kábel védelmére köttetett 1884. nemzetközi egyezmény, amelyhez 28 ország csatlakozott (1888. X., XI. és XII. t.-c.).

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is