Telek

általában bizonyos, akár beépítésre (ház-T.), akár gazdálkodásra alkalmas terület, melynek nyilvántartására s tulajdonjogi állapotának feltüntetésére a T.-könyv szolgál. A T. a földbirtoknak legfontosabb alkatrésze, mert elpusztíthatatlan és kimeríthetetlen jövedelmi forrás; jövedelme vagy hozadéka T.-járadék, mely szerint a T. értéke megállapíttatik. Ez az érték neveztetik T.-tőkének. A T.-kel kapcsolatok telkesítések, épületek és jogosítványok együtt alkotják a földbirtokot. Fekvése szerint belső s külső telket különböztetnek meg; a belső T.-hez a major, a kertek, szóval a bekerített v. beépített telkek tartoznak, a külső T.-hez pedig a szántóföld, rétek, erdők, míveletlenek. A magyar jogban T. alatt úrbéri birtokot (sessio) is értenek, p. jobbágy-T., zsellér-T., paraszt-T. Az ilyen T. kiterjedése vármegyék szerint volt megállapítva és 22-60 hold között váltakozott (l. Egésztelek). T. végül helységek, puszták, majorok elnevezésére is szolgál, p. Aggtelek, Erdőtelek stb. s ebben az értelemben a teleppel egyértelmü.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Bányatelek