Telepítés
erdészet, mezőgazdaság
A telepítvényektől, amelyeket az 1873. XXII. t.-c
szabályozott, szorosan megkülönböztetendők azok a telepítvények vagy telepek,
amelyek a T.-ről szóló 1894. V. t.-c. alapján keletkeznek. A T. kérdésének törvényhozási
rendezése a T. agrárpolitikai és állampolitikai fontosságának kellő felismerése
tette szükségessé. Agrárpolitikai szempontból ugyanis a T. az az eszköz,
amellyel lehetőnek vélik az ország egyes vidékein a mívelhető talaj kiterjedése
és a mezei munkások száma közt tényleg meglevő aránytalanságot kiegyenlíteni,
nagyobb területeket belterjesebb mívelés alá vétetni, a mezőgazdasági termelést
fokozni s ez által egész vidékek jólétét s közművelődési szinvonalát emelni,
egyes vidékeknek kivándorlásban vagy keresetképtelenségben nyilvánuló helyi
bajait hatályosan orvosolni, s a munkásosztálynak földbirtok szerzését
lehetségessé tenni, ami a magyar mezőgazdasági munkásosztálynál a benne
fajjellegénél fogva fokozottabb mérvben meglevő birtokszerzési hajlamra való
tekintettel különös fontossággal és jelentőséggel bir. Állampolitikai
szempontból a T. a magyar nemzetiségi érdekek fejlesztése s kielégítésének, a
magyar népelem kiterjesztése és megerősítésének, más szóval a józan, becsületes
magyarosításnak egyik kiváló tényezője és eszköze. Az 1894. V. t.-c. szerint
telepeket alapíthatnak az állam, a magánbirtokosok és földbirtokot
tulajdonjoggal biró községek és pedig akár új községek alakítása, akár már
létező községeknek hozzátelepítés által leendő megnagyobbítása céljából. A T.
rendszerét s eljárási módját a törvény részletesen szabályozza. L. még Szabad
költözési jog. - T. erdészeti szempontból.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|